Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

Dauseher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról. (29 ábrával és 4 külön táblával.) A nmélt. földmívelésügyi minister úr megbízásából 1899. évben bejártam Felsö-Olaszországot és Dél-Francziaországot, hogy . az ottani öntözéseket tanulmányozzam. E tanulmányutamat a következőkben ismertetem. I. Felső-Olaszország*. Nem hiába nevezik Olaszországot az öntözések klasszikus hazájának, — méltán megérdemli. Bármily kis földterületet, bármily hitvány legyen is alkatát, összetételét tekintve, ha vize van, rövid néhány év alatt a legszebb rétté változtatnak az olaszok. Helvenkint görgeteg-ka vi cscsal borított, sivár hordalékból képződött területeket látunk s 5—6 év múlva minden megváltozik. A köveket el hordják, gazdagon trágyázzák (elsőbben fava mara-ból készült zöld trágyával), öntözik és idővel kész a leggazdagabb mürét. S mindez az öntözésnek, az öntöző víz áldásos hatásának köszönhető. Ez az. mi a földet becsessé, drágává teszi, mert míg az egész terület értékének 2/

3 része esik a vízre*, addig a földre csak */з rész jut; nélküle pedig mondhatni semmit sem ér. Olaszországnak öntözött területe mai napság 1.500,000 hektárt, azaz 2.687,500 kat. holdat teszen ki. A legkiterjedtebb és egyúttal a legtökéletesebb öntözések azonban a felső-olaszországi síkságokon, nevezetesen Lombardiában, Piemontban és részben Veneziában találhatók. Tanulmányutamban is tehát főleg csak ezekre szorítkoztam. E három tartomány egész Olaszország öntözött területének több mint felét képviseli ; az oroszlánrész mintegy 550 kim. hosszú mesterséges öntöző csatorna-hálózattal 700,000 hektár területtel, Lombardiára esik. Lombardiában a Milánó szennyvizeit feldolgozó marcitákon kívül, a Societa italiana per Condotte d'aqua társulat kötelékébe tartozó és ugyancsak Milánóban székelő Canale Villoresi, Piemontban a Vercelliben székelő Associazione generale d'Irrigazione all'Ovest della Sesia, Veneziában pedig az Agro Veronese társulat képezte behatóbb tanulmányom tárgyát. * A víz becsének nagyságára érdekes világot vot, hogy Aquileja környékén, ha valamely birtokot eladnak, kikötik, hogy «sine jus putei'> (a kutak kivételével) !