Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)
II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról
107 hogy a már felhúzott víz vissza ne ömöljék. A pater-noster megáll, a csészék pedig az aljukon hagyott két lyukon át ürülnek ki. Megjegyzem még. hogy a pater-nosternek a kútba érő alsó végén vezető kereke nincsen. A kiemelt víz mennyisége a vontató állat munkájától függ. * -* * 2. Canal de Peyrolles. A «Pont de Mirabeau» alatt a Durance folyó balpartján kitorkoló és másodperczenkinj. 2 m 3-nyi vízemésztésű «Canal de Peyrolles» társulatának 1894. évi február hó 12-én kelt új öntözési szabályzatát a következőkben ismertettem : I. Öntözők osztályozása. 1. §. A Canal de Peyrolles-társulat a Durance vizét az 1739. évi szeptember hó 22-én és 1843. évi október hó 19-én kelt engedélyek alapján kiosztja : 1. azoknak, kiknek a vízhez állandó joguk van és 2. azoknak, kik egy, vagy több időszakra megszerzik. 2. §. A kinek a vízhez állandó jogosultsága nincsen, az a törzskönyvbe való felvétel végett tartozik bejelenteni, hogy mily nagyságú területet akar öntözni ; ezen törzskönyvet azonban lezárják, mihelyt a rendelkezésre álló vízmennyiséget már felfogták. 3. §. Ezen bejelentéseket, melyeknek ápril hó 1-eje előtt kell megtörténniük, csak oly birtokostól, vagy főbérlőtől fogadják el, kik legalább 10 hektárt jegyeznek. 4. §. Az időleges tagok a bejelentett időre járó egész bérösszeget tartoznak lefizetni, még akkor is, ha nem is öntöztek volna. Az engedély-okmányban terményben megállapított fizetési járulék pénzértékét a tiz évet megelőző aixi piaczi árfolyam átlagának megfelelőleg átszámítják s ez árfolyamot a társulat márczius elseje előtt kihirdeti. 5. §. A társulat megállapított feltételek mellett tárgyalásba bocsátkozhatik az öntözések elhalasztása, a rizs és gabonafélék stb. öntözése, szölőelárasztások, sankolások, vízesések alkalmazása stb. dolgában, azonban annak megjegyzésével, hogy ugyanazon öntöző idényben az összes hasonlótárgyú szerződésekben ugvanazon egy vízbér legyen felvéve és hogy a gabonanemüekre^ vonatkozó vízdíjak ne haladják felül a rendes öntözések után járó vízbérek fele értékét. 6. §. A ki a vizet egy idényre megszerezte, az ezen idő alatt ugyanazon jogokat gyakorolja, mint a víznek állandó birtokosa. Hasonlóképpen egyformán alávelvék az alábbi rendelkezéseknek is. II. Öntözések. 7. §. Az öntözö idö április hó 1-étöl szeptember hó 30-áig tart. Hetenkint — nappal vagy éjjel — de csak egyszer lehet öntözni oly módon, hogy az egész vízmennyiséget fölhasználják. 8. §. A társulat évente megállapítja a napokat és órákat, a mikor mindegyik elágazás az öntözendő területek kiterjedésének megfelelő vízmennyiséghez jut. Ezen kimutatást az érdekelteké kel közlik. 9. §. Minden öntöző birtokának fekvéséhez képest kapja a vizet. Legelsöbben kapja az, a ki az elágazás vízfőjéhez legközelebb esik, utána következik közvetlen szomszédja stb. . . Ha az elágazás két birtokhatárt átszel, úgy az elsőség azé, a kinek területe a vízfőhöz közelébb esik; egyenlő érdekeltség mellett pedig ez az elágazás jobb partján levő birtokot illeti. — 10. §. Minden öntözésnél — a vízveszteségeket is beleértve — 6 cm.-es elborítást számítanak, mi egy heti öntözés-tartamot véve há.- és mp.-enkint, 1 liternek felel meg. A társulatnak jogában áll, a hol a helyes kezelés megkívánja, a zsilipnyílásokat ily emésztésnek megfelelően megállapítani. Midőn szükségesnek nem látja, az öntözésre elegendő víz áll rendelkezésre. 11. §. Az öntözéseknél visszaéléseket elkövetni és vízveszteségeket előidézni nem szabad.
