Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

lOS Ebből kifolyólag : 1. Az ellenkező megállapodásokból folyó jogok fentartásával azon birtokosok, kik öntözőjogokat akarnak gyakorolni, öntöző-árkaikat és elágazásait, sőt a torkolataiknál felállítandó zsilipeket is maguk tartoznak létesíteni, vagyis egyszóval mindazokat a munkálatokat, a melyek a víznek a területükre való oda-, vagy elvezetésére szükségesek. A csatorna vízfőzsilipjei a társulat megállapította normáliáknak megfelelően építendők' Az összes már létesített és még létesítendő zsilipek és elágazások nemcsak azon birtokosok területeinek öntözésére szolgálnak, a kik költségüket viselték, hanem mindazokéinak is, a kik a jövőben még jelentkeznek ; ezen esetben azonban utóbbiaknak kötelessége a munkálatok létesítésénél előlegezett költségek reájuk esö részét az illetőnek megtéríteni. 2. Minden öntözendő parczellának kellőleg szintezve és kis területű szeletekre beosztva kell lennie, hogy a vízelosztás minél könnyebben megtörténhessék; ezek hiányában az öntözést meg nem engedik. Az egyes, jövőben létesítendő területszalagok szélessége 4 méternél nagyobb ne legyen. Az összes elágazások és öntöző árkok márczius hó 15-éig rendbe hozandók, mert ellenesetben a társulat állíttatja helyre, a költségjegyzéket pedig az érdekeltek között arányosan szétosztja. 3. A csatornanyílások, ha az öntözést egy és ugyanazon parczellán egy évnél tovább gyakorolják, kökeretekben mozgó fa-, vagy vasbádogzsiliptáblákkal, ellenesetben minden öntözés u tán egyszerű vastáblákkal, vagy gyeptéglákkal zárják el. 4. Az öntözésre szolgáló vizet medenczékben gyűjteni, vagy más czélra felhasználni nemszabad 5. A csurgalékvizeket az öntözést gyakorlók sem vissza nem tarthatják, sem más alsóbb fekvésű birtokosoknak át nem engedhetik. 12. §. A társulat alkalmazóttjai egyedül a zsilipek kezelésére jogosítvák és az elágazások vízfőzsilipjeit a megállapított időben nyitják és zárják. 13. §. Ha egyszer valamely elágazásba vizet vezettek, az öntözés gondja s a vele járó felelősség már az illető terület birtokosát, vagy képviselőjét illeti. 14. A társulat megegyezhetik az öntöző birtokossággal, hogy az elágazások fen tartását és az öntözést saját alkalmazottjaival fogja végeztetni. 15. §. A ki akkor, mikor a sor reá kerül, elmulasztja az öntözést, annak be kell várnia, inig az összes alább fekvő területek tulajdonosai már megöntöztek, vagy a vizet elbocsátották. Változtatásnak semmi körülmények között, még sorrendi átengedés esetében sem lehet helye. Mikor már a legutolsó terület birtokosa is bevégezte az öntözést, kerülhet sor ismét az eredeti sorrend betartásával azokra, kik még nem öntöztek, de csak azon időtartamon belül, a meddig a zsilipek le nem zárandók. 16. §. Az, a ki díjaival, kártérítéssel, kamatokkal, költségmegtérítésekkel tartozásban van, vagy kihágást követett el, — nem öntözhet. III. Vízhiány. 17. S. Vízhiány áll be, ha a társulat felelőssége alá nem esö valamely ok miatt a csatornából az öntözések vízszükségletének egy része hiányzik. Ha ezen vízhiány a csatorna és tartozékait képező müvek fentartása körüli mulasztásból, vagy azon ideiglenes művek elégtelenségéből származott, melyek a folyóban a vízfők táplálására létesítvék, úgy a társulat kötelezhető, hogy záros határidő alatt a szükséges munkálatokat foganatosítsa, mely határidő letelte után az igazgatóság gondoskodik arról, hogy a társulat költségén hivatalból végrehajtsák őket. Ezen költségeket a tartományfőnök a közvetetten adók módjára hajtja be. 18. §. A bekövetkezett vízhiányról a társulat a tartományfőnököt azonnal értesíteni, valamint a következő három községben : Peyrolle, Meyrargues és le Puy-ben nyomban kihirdetni tartozik. Ily esetekben a víz csak földöntözésre fordítható és az öntözés hetenkint csak egyszer és pedig a sorrend betartásával gyakorolható, kezdve legfelül az első kiágazás első parczellájánál és végezve az utolsó kiágazás utolsó parczellájánál, hogy végig futva ez útat, ismét elölről kezdjék. 19. §. Ha ezen sorrendet valamely okból meg kellene szakítani, úgy a mennyire csak lehetséges, az öntözés folytatásánál az öntözés ismét ott kezdendő meg, a hol megszakították.