Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

II. Nádory Nándor műszaki tanácsos, Reök Iván kir. főmérnök és Tellyesniczky János kir. mérnök jelentése olaszországi tanulmányútjukról

32 szükség lesz többször is rátérnünk, másrészt ismét egyes adataink több kérdésre vonatkoznak. 2. El nem kerülhettük már ismert dolgok ismétlését, mivel a Pú völgye ármentesítésének tanulmányozása volt utazásunk czélja, s minthogv a Pó völgyének ármentesítését már egy évezreddel ezelőtt kezdették meg, nagyon természetes, hogy elődjeink is már sokat tanultak az olaszoktól: ez okból nem adhatunk teljes képet a most használatban levő árvédelmi rendszerekről a nélkül, hogy egyik-másik ismert dolgot is fel ne említsük. 3. Habár Szilágyi Boldizsár és Szibert Arthur kartársaink 1893. évi jelentése* olaszországi tanulmányútjukról sok általános és részletes adatot szolgáltat a Pó folyó ismertetésére vérdekes összehasonlításban a Tiszával úgy, hogy azokra itt részletesen kiterjeszkedni felesleges volna; mégis arra való tekintettel, hogy a magyar közönségnek a folyó szabályozások iránt érdeklődő része ma is előszeretettel tartja a Pó folyót s szabályozását a Tisza szabályozásánál követendő példa gyanánt, helyén valónak tartjuk röviden, egyes általános érdekú kérdésekre itt is kiterjeszkedni. Kívánatosnak látjuk ezt a végből, hogy néhány jellemzőbb vízrajzi adat összehasonlító egybevetésével reá mutassunk e két folyó természetének egymástól nagyon is elütő jellegére s e réven magyarázatát adjuk annak, hogy szabályozásuknál már alapelveikben jelentős különbségek vannak és hogy feltüntessük a két folyó földrajzi és éghajlati viszonyainak különbözőségeiből a két folyó mentén létező ármentesítö müveletek és védekező módozatok különbségeit is. A Pó Casalétöl kezdve, hol hegyvidékéből a síkságba lépve jelentős folyóvá válik, torkolatáig, vagyis Cavanella di Pó-ig 451.134 kilométer hosszú. Kisvizének esése ez útjában, az 1874. évben észlelt és fixált kisvízre vonatkozó adatok szerint 106.00 m., s a nagyvíznél 106,39 m. A Pó átlagos kisvízi esése ezek szerint 0.235 m. kilométerenkint, mig részeiben Casalétöl Beccáig, vagyis a Ticino torkolatáig 90 km. hosszban 0.57 m. km.-kint. Innen Ostigliáig 248 km hosszban 0.18 m. km.-kint, s végre Ostigliától a torkolatáig 113.0 km. hosszban 0.075 m. km.-kint. Ezzel szemben a Tisza folyó T.-Ujlak s titeli torkolata között az átvágásokon mért, ma már tetemesen megrövidült hosszában 748'5 kilométer hosszú; ez útjában összes kisvízi esése 45"70 m., nagyvízi esése pedig 43 30 m. s igy átlagos kisvízi esése csak 0-061 m. km.-kint. vagyis csak kevéssel több mint a Pó esésének V« része. Tisza-Ujlaktól Tivadarig vagyis 36 km. hosszban az átlagos esése 0"266 m. km.-kint, innen Dombrádig 121 km. hosszban 0'092 m., Dombrádtól Csongrádig 351 km. hosszban 0'051 m, végre Csongrádtól Titelig 239 km., hosszban már csak 0'028 m. km.-kinti kisvízi esése van. * Lásd a Vízrajzi Evkönyvek VI. kötetét.