Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

I. A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Írta Kvassay Jenő

25 Vagyis a magyarországi folyók hossza a szabályozás következtében 1716 kilométerrel lett rövidebb. Az épített töltések hossza pedig a Duna völgyében 2388, a Tisza völgyében 334-2, összesen tehát 5731 kilométer. Az ország jelentékenyebb folyóinak rendszeres szabályozása — a hajózás, partvédelem és vízlevezetés szempontjából — csakis az utolsó két évtizedben vette kezdetét és még legalább két évtizedet igényel, ha a szükséges összegek oly arányban állanak majd rendelkezésre, mint a hogyan ez idöszerint a törvény 12 évre biztosítja (évenkint átlag 10 millió korona.) A végzett szabályozások hatását kétféle szempontból lehet és kell vizsgálnunk, u. m. először, a melyet az egész folyórendszerre, másodszor, melyet magára a szabályozás alá vett folyóra, vagy folyószakaszra gyakoroltak. 1 Magyarországnak, mint láttuk, két fő folyórendszere van: a Dunáé és a Tiszáé, melyek között a vízgyűjtő terület körülbelül egyformán oszlik el. A Dunának legjelentősebb mellékfolyói a Száva, Dráva és Tisza, melyek mindannyian mintegy 160 kilométernyi távolságon belül ömlenek bele. A Száva és Dráva az Alpok déli lejtőiről eredvén, némileg elütő meteorológiai viszonyok alatt állanak, mint maga a Duna, s amazok leginkább délfelöl, emez pedig északról kapván a csapadékot, nem igen áradnak föl egyszerre; a Száva és Dráva tavaszi árhullámai rendszerint megelőzik a Dunáét, — mert folyásuk a torkolatig rövidebb, mint a Dunáé. Így tehát a Száva és Dráva oly irányú szabályozása, hogy útjok megrövidüljön, magára az egész folyórendszerre nézve csak előnyös hatású volt és lehet főként a jég levonulása szempontjából. A Tisza völgyében egészen más meteorológiai és klimatológiai viszonyok uralkodnak, mint a Dunáéban. A Tisza hóolvadásből eredő tavaszi árvizei ugyan rendesen összeesnek a Dunáéval, azonban nyári árvizei sohasem, mert a Duna az Északi tenger felöl, a Tisza az Adriai tenger felöl kapja a nagy csapadékát. A Tisza folyónak nagymérvű megrövidítése a Duna árvízlefolyásának viszonyait nagyban és egészben sem nem rontotta, sem nem javította. A Tisza vízrendszerében végzett nagymérvű megrövidülések az árhullámok egymásutánja szempontjából nagyban és egészben hasonlólag kedvező hatásúak voltak, a mennyiben rendes körülmények között a Maros árhulláma megelőzi a Tiszáét, ugyancsak a Körös a Tiszáét; a Szamos árhulláma némileg később érkezik meg, mint a Felső-Tiszáé. A Bodrog vízrendszerében a munkálatok körül az ár mentesítések még nem lévén befejezve, ezen folyórendszerre nézve a hatás még meg nem Ítélhető.