Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

I. A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Írta Kvassay Jenő

26 üe nem voltak a végzett nagy megrövidítések a befogadó föfolyókra a hordalék dolgában sem káros hatással, mert a mellékfolyók hordaléka nem zúdul oly mértékben a föfolyóba, hogy vízjárását megrontaná. Mint már említettük, mind a Duna, mind a Tisza völgyében a szabályozott jelentősebb mellékfolyóknak egyike sem hoz kavicsot, vagy durva hordalékot a föfolyóba. — Ezen kedvező jelenség nélkül a végzett nagymérvű megrövidítések aligha lennének oly kedvező hatással a föfolyókra. — E szempontból még a legtöbb kifogás alá a Maros eshetik, mely a Tiszába jelentékeny mennyiségű durva homokot hoz, a melyen a folyó felső völgyében előforduló kiterjedt vízmosások és kopár területek megkötésével és beerdösítésével lehet csak segíteni, mely irányban az intézkedések már meg is indultak. Ha a végzett munkálatoknak hatását nem a folvórendszerre, hanem tisztán az illető folyók vízjárására vonatkozólag kutatjuk, ezt a következőkben foglaljuk egybe: 1. A Duna medrében végzett rendszeres folyószabályozások rendkívül kedvező hatással voltak a jégtorlódások képződésének megakadályozására és a jégzajlások levonulására. Hogy ez mily nagy előnv, kitűnik abból, hogy a jégtorlódásos és jégtorlódás nélküli legmagasabb árvizek között a következő különbségek vannak: Pozsonynál ... 9 82 m. 7.70 m. — 2.12 m. Komáromnál... _ 7"58 « 6-86 « — 072 « Esztergomnál 8"92 « 722 « — l"70 « Budapestnél ... ___ 9\36 « 7"27 « — 2'09 « Paksnál .„ ___ 8"06 « (vő2 « — 154 « 2. A rendszeres szabályozás következtében a kisvizek mélysége növekedett és igy a szabályozott folyókon, vagy folyószakaszokon a hajózó út nagymértékben megjavult. Ez irányú munkálatokat legnagyobb kiterjedésben a Dunán, az alsó Tiszán, a Dráván és Száván hajtottak végre. 3. A végrehajtott nagymérvű átvágások következtében a folyónak esése megnövekedett, mi ismét a meder beágyazását és a kisvizek színének sülyedését vonta maga után. Kivételt, képez a Bodrog és a Maros vízszerkezete, melyeknek egy aránylag rövid szakaszán mederemelkedés és vele kapcsolatban kisvízszinemelkedés állott e!ö. 4. A végrehajtott nagymérvű átvágások mellett is a kapcsolatos töltésemelések következtében a nagyvizek szine határozottan és jelentékenyen emelkedett, mely kivált a Tisza vízrendszerében tetemes méreteket ért el. Kivételt csak az egyes nagyobb esésű folyók felsőbb szakaszai képeznek. hol a meder nagymérvű beágyazása következtében nem csupán a