Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

I. A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Írta Kvassay Jenő

22 13.240 km

2, legnagyobb vízemésztése másodperczenkint 1500 m

3, kisvíznél 30 m

8. A Szamoson 36 átvágás létesült, melyek következtében a folyónak eredetileg 186-8 kilométer hossza 107'8 kilométerre rövidült meg. Ezen munkálatoknak jelentékenyebb részét még csak a legutóbbi években hajtották végre, s ezért hatásuk tüzetesen meg nem állapítható. A Szatmár fölötti szakaszon az átvágások már régebben létesültek, minek folytán a folyó ott erősen beágyazta magát, mit igazol az a körülmény is, hogy a töltések igen ritkán tartanak vizet. A Bodrog". A Bodrog vízgyűjtő területe 13,187 négyszögkilometer; a Bodrog öt folyónak egyesüléséből keletkezik, melyek legnagyobb árvize a hegységlábánál esésből és keresztszelvényből számítva, tehát csak megközelítőleg, külön-külön a következő: i Ondova-Tapoly másodperczenkint . ... 600 m

3. Laborcz « ___ 400 « Ung « ... 1300 « Latorcza « ... 1100 « Magának a Bodrognak legnagyobb víztömege 1300 m

3 másodperczenpint, kisvize pedig 15 m

3. Hogy a Bodrogban a mellékfolyók nagy víztömegei mellett aránylag csak ily kis árvíztömeg jelentkezik, onnan magyarázható, hogy e folvórendszernél még igen jelentékeny árterületek vannak töltésezés nélkül, az árvíz tehát szabadon terülhet el, mielőtt a közös recipiensen lefolyásra kerülne és hogy az egyes mellékfolyók árvizei a öfolyóban nem találkoznak a tetözéskor. A Bodrogon összesen 15 átvágás létesült, melyekkel az eredetileg 111 kilométer hosszú folyó 46 kilometerre rövidült meg. A Bodrog és folytatásaként az Ondova-Tapoly legalsó része az egyedüli folyó, melynél a szabályozott vonalon a sülyedés helyett határozott vízszin- és mederemelkedés állott elö; nevezetesen: Sárospataknál a kisvíz és meder emelkedett 1848-tól 1898-ig 0.20 méterrel. Zemplénnél 0.69 méterrel, mely emelkedés az Ondova-Tapoly medrében is folytatódik 16 kilométer hosszúságban, mig e folyó középső és felső részén, 30 kilométert meghaladó hosszúságban, határozott sülyadésbe nem megy át. Ezen jelenségek oka abban kereshető és található meg, hogy az Ondova-Tapoly folyóknak mintegy 30 kilométer hosszú^ csatornába való egyesítése következtében felső végén a meder rendkívül mélyen beágyazódott. másrészt, hogy e folyók felső völgyében jelentékeny vízmosásos