Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

I. A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Írta Kvassay Jenő

23 területek vannak, melyek nagymennyiségű hordalékot zúdítanak le a folyó kis esésű szakaszára, melylyel megbirkózni nem tud. Mindezek következtében a vízmosások megkötése és a kopár területek beerdösítése iránti intézkedések folyamatba tétettek. A nagyvizek szine az egész Bodrog mentén emelkedett. A Temes. A Temes vízgyűjtő területe 10,351 kim

2, legnagyobb másodperc.zenkinti víztömege mintegy 1000 m

3, mig a táplálás czéljából a Bégacsatornába terelt legkisebb vízmennyisége 8 m

3-re, sőt lejebb is száll. A Temesen 92 átvágás létesült, melyekkel a folyónak eredetileg 336 kilométer hossza 193.6 kilométerre rövidült meg. A kisvíz színében eddigelé jelentékenyebb változás nem észlelhető, a sülyedés a középső és felső szakaszon 0.15 egész 0.20 méterre tehető; A nagyvizek szine ellenben határozottan emelkedett és pedig: Saágnál ... ... ... —. — ... 1.09 méterrel Csávosnál ... ... ... ... ... 1.23 « Szécsénynél . ... ... ... 1.10 « Neuzinánál _ _ _ .. .. 0.71 « A Rába. A Rábán a szabályozás folytán 87 átvágás és egy 11.850 kilométer hosszú csatorna létesült, melyekkel a folyónak eredetileg 130 kilométer hosszú szabályozott szakasza 79 kilométerre rövidült meg. E folyónak legnagyobb vízemésztése másodperczenkint 4—500 m

3, kisvízi emésztése pedig mintegy 20 m

3. Esése a szabályozás után a felső részén kilométerenkint 1.195 méter, a középső részén 0.485 méter, az alsó részén 0.145 méter. A kisvízszin sülyedt: Ragyogónál ... ... — — 0.38 méterrel Árpásnál ... ... ... . . — 1.46 « Csécsénynél ... .... ... — 0.35 « A nagyvizek szine ellenben a töltések közé való fogás következtében az egész vonalon emelkedett. Az árhullám levonulása volt a szabályozás előtt 60—70 óra, mig a szabályozás után mintegy 40 óra. A munkálatokat csak néhány év előtt fejezték be; a változások tehát a vizek járásában még nem mondhatók megállapodottaknak és véglegeseknek.