Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

137S Az alsó szakaszon a hordalékkúp rendesen nincs annyira kifejlődve és a patak inkább alacsony partú, túlszéles kavicsmezökön folyik T irányát évről-évre változtatva, míg a középső szakaszon, valamint a forrásvidék fövölgyében a hordalékképzés nagyrészt a partok rongálásaiból áll elő. Valójában ugyanazok a főbb elvek itt is szem előtt tartvák, melyek az előbbi hegyi patakok rendezésénél alkalmazást nyertek, de a helyi viszo­nyoknak megfelelőleg természetesen a kiviteli módban változásokat talá­lunk, mert általában véve gyöngébb szerkezeteket létesítenek, mint az előbbi esetekben. A Visztula legfelső szakaszának mellékvölgyeiben számos ily kisebb, hordalékos hegyi patakot látunk, melyek eltekintve attól, hogy a völgyeik­ben nagyobb károkat okoztak, még leginkább abban is nyilvánult káros hatásuk, hogy nagymennyiségű hordalékukkal a Visztula folyását telje­sen elfajulttá tették. Ezen állapotok megszüntetése érdekében egyrészt a Visztulát ren­dezték, másrészt egyidejűleg a hegyi patakok beépítését is megkezdték, mi czélra összesen 200,000 frtot irányoztak elő és ma a munkálatokat a patakokon nagyrészt már befejezték. Ezen kis patakok közül a Ponyivecz, Javornik, Glembicza és Dopka patakok völgyeit jártam be, melyeknél a forrásvidéken az előbbiekhez egészen hasonló szerkezeteket alkalmaztak, a fásító munkálatok már meg­lehetősen előrehaladtak és folytatásukra több helyütt szépen fentartott faiskolákat találtam. A forrásvidék fövölgyében kis kögátak vannak beépítve a már ösmert szerkezettel, de egy-kettő az elsők közül még faragott köböl készült, a mit az újabbaknál, mint czéltalan és költséges szerkezetet egészen abban­hagytak. Ezenkívül ide s tova csészealakú burkolások is láthatók kisebb szakaszokon, a már előbb felemlített összeállítással. A gátak közt elhelyezett nagyobbszámú másodrendű müvek, fenék­gátak itt már egyszerűbb szerkezetűek, fát és rőzsét felváltva, vagy együt­tesen alkalmaznak leggyakrabban oly módon, hogy a medren keresztül bevert és befont czölöpöket alul és felül egy-egy gerendával megszilár­dítják ; a követ itt inkább csak az utófenék burkolására használják; a gátak felett kis feltöltést látunk. Magasságuk az l'O métert ritkán haladja meg és a bukás mérséklésére közvetetlenül a gát alatt egynéhány nagyobb követ helyeznek el, a mi igen czélszerünek bizonyult (48-ik ábra). Igen egyszerű szerkezeteket használnak ezenkivül vízszintesen lefek­tetett gerendákból képezett gátakhoz, melyeket levert czölöpökkel támasz­tanak meg; utófenekük hasonlóan kőburkolásból áll; a lépcső beosztását egy pár nagyobb kővel mérséklik (49-ik ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents