Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

431 út, melyet sem ismerni, sem kihasználni nem lehet, eltekintve pillanatra attól, hogy a jégjárási és általános lefolyási viszonyok is a legkedvezőtlenebbül alakulnak. Ez állapotok tüzetes ismerete a tervező hivatalt egy jelentékenyen nagyobb munkálat kidolgozására késztethette volna, figyelembe kellett azonban vennie, hogy szükségleteink igen nagyok s bajaink orvoslása nem képezheti egyedül a jelen feladatát. Ez oknál fogva főként csak három szakaszt kivánok felemlíteni, nevezetesen a palánkait, a tisza-torokit és a zimonyit, melyek teljesen elfajultak s azért rendezésük múlhatatlanul szükséges és már alig odázható el. E három folyamszakaszra vonatkozó tervezések közül is a tiszatoroki szerves összefüggésben áll a Tiszán végrehajtandó munkálatokkal, ugy, mint azokról az 1894. évi III. t.-cz. intézkedik, azért azok ezen munkálatok keretében fognak végrehajtatni s ez alkalommal csak felemlitenem kellett. Az emiitett három szakaszon végrehajtandó szabályozási munkákon kivül még a következő kisebb-nagyobb művek mutatkoznak elhárithatlanul szükségeseknek. A Vukovárnál már létesitett partvédművek, valamint a mederviszonyok épségbentartása érdekében szükséges a borovó—vukovári kanyar bevédése s ugyanott az úgynevezett zsidószigeti Duna-ág elzárása és téli menedékhely létesitése szempontjából. Nagyobb munkálatok válnak szükségessé a bukini kanyarban. Ez a kanyar már nagyon éles és abban kettős sziget állott elő, miáltal a meder lényegesen megromlott. Miután a kanyar elmetszése által mái' kedvező rövidülési arány áll elő, azért a kiviteli költségek szempontjából is egy átmetszés terveztetett a mohovói magas partok alatt. Ez alatt jön sorrendben a már előbb emiitettem palánkai folyamszakasz, melynek teljesen elfajult állapotánál fogva az itt foganatba veendő szabályozási művek 6 km. hosszra válnak szükségessé. Nem lehet elhallgatnom, hogy a Palánkától Futtákig húzódó mintegy 22 km. hosszú szakaszon is igen komoly jelenségek forognak fenn, melyek arra engednek következtetni, hogy itt a mederviszonyok előbbutóbb beható orvoslást fognak igényelni, mégis ezidő szerint a jelentkező bajok részben figyelmen kivül voltak hagyhatók s a tervezés csupán arra szorítkozott, hogy az emiitett szakaszon létező mederelágazások megszüntessenek, mint az már némely helyen végre is hajtatott. Ily csekélyméretü művekkel a szabályozás csak a cserevicsi sziget-