Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

408 A hajózási akadályok eltávolítása és a jégtorlódások megszüntetése érdekében tervezett munkálatok felvételét szükségesnek tartom. Mindazon helyeken tehát, hol a munkálatok ily szempontból vannak felvéve, a részletek elbírálását a kiviteli időre hagyva, a bemutatott előirányzatot fentartandónak tartom. Hajózási akadály van kitüntetve Táthnál és Helemba-szigetnél, jégtorlódás pedig Neszmély és Piszke, valamint Esztergom és Szobb között, ezen utóbbi összeesik a Helemba-szigeti hajózási akadálylyal. Ezen pontoknál tervezett munkálatokat szükségesnek tartom azon megjegyzéssel, hogy a táthi hajózási akadály megszüntetése érdekében semminemű munkálat sincs tervezve és igy annak pótlása szükséges. A Nyerges-Újfalunál kitüntetett 500.000 frttal előirányzott munkát semmivel sem látom indokolva; ezenkívül Visegrádnak kőparttal való megvédését, általános szabályozási szempontból szükségesnek nem tartom. Ezen szakaszon tehát csak is a Helembánál, Táthnál és Süttőnél tervezett munkálatok felvételét tartom indokoltnak. Kovács Aladár kir. főmérnök : A már több oldalról felmerült azon észrevételre vonatkozólag kívánok röviden felvilágosítással szolgálni, mintha a tervezetben kifejezett ama törekvésünk, hogy a Duna kis vizi medrének fenekét a null viz színe alá 3 méterre kiképeztetni kívánjuk, tulmenne a jég szabad levonulása és a hajózás érdekében indokolt mértéken. Részletes tanulmányok tétettek ugyanis annak meghatározására, hogy a Duna keresztszelvényekben mily átlagos vízmélységre van szükség azon czélból, hogy a jégzajlás lehetőleg fennakadás nélkül vonulhasson le. Így például a Duna soroksári ágának elzárása alkalmával a promontori ágban végződő mederbővitési munkák meghatározása tárgyában legutóbb is tétettek számitások, a melyeknek eredménye ugyanaz, mint a mit máirégtől fogva a Duna szabályozására nézve elvül elfogadtak, s tehát mindazok előtt, kik a kérdésekkel foglalkoztak, már régtől fogva ismeretesek. Kitűnt nevezetesen, hogy ahol a Duna medrében hosszabb és összefüggő szakaszon a nullviz alatt legalább 3 méter vízmélység megvan, ezen szakaszokon veszélyesebb jellegű jégtorlódások nem képződnek. Minden további kutatás azonos eredményre vezetett, és igy, miután a jelen előterjesztésben is közölt kimutatások szerint is igazolva látszik, hogy a Dunának jól képződött medrében ezen átlagos mélység a folyó önképző erejének is megfelel, az általános tervnél, mint irányadó méretet ezen nullviz alatti 3 méteres fenékmélységnek biztosítását fogadta el a kistanács. A hajózás igénye látszólag ennél csekélyebb, mert tekintve, hogy