Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

406 párkányi partvédezetet is, mert erre folyammszabályozási szempontokból épen semmi szükség sincs. Folyamszabályozási szempontokból a 82 ezer forinttal tervezett Esztergom feletti partvéclezet, valamint a 327 ezer forinttal előirányzott esztergomi kopárt sem látszik okvetlenül szükségesnek. A Helemba-szigetnél 380 ezer forinttal előirányzott kotrásnak jó részét szintén elhagyhatónak vélem, tekintettel arra, hogy itt a jobbparton 7100 meter hosszban van a IX. és XI. számú párhuzammű tervezve, melyeknek kiépitése után az összeszorított viznek mederképező ereje egy kisebb méretű vezérároknak kikotrása mellett a javaslatba hozott nagymérvű kotrást valószinüleg feleslegessé fogja tenni. A fentebb jelzettem szempontból feleslegesnek látszik a visegrádi kőpartra előirányzott 35.800 frt is, mert az csupán az itteni élénk átszállás igényeivel van megindokolva. Fekete Zsigmond oszt. tanácsos: A kifogásolt kotrások már redukálva lettek, igy további redukálásokat nem ajánlhatnék. A mi az esztergomi műveket illeti, tisztán vizlefolyási szempontból azokra csakugyan nincs szükség, hanem csak forgalmi szempontból, de azt hiszem, hogy midőn az állam ily nagy művet végrebajt, a forgalmi czélok fejlesztésére egynehány százezer frtot áldozni, a mennyi az egész Közép-Dunán a forgalmi kikötők rendesebbé tételére felvett összeg, nem érdemtelen ; sőt ellenkezőleg mulasztást követnénk el, ha midőn ily nagy áldozatot kell meghozni, a forgalmi igényeket teljesen mellőznők. Ha azonban kenyértörésre kerül a dolog — hisz nem nagy az egész összeg — a mutatkozó szükség és nagyobb érdekhez képest a felvett összeget azt más sürgősebb munkára is lehet forditani. Kvassay Jenő min. tanácsos: Miután forgalmi szempontokból a községek mellett a kopárt kérdése az egész Duna mentén mindenütt előfordul, ennélfogva kérem a tanácsot elvileg méltóztassék a kérdéshez hozzászólani és a fölött határozni, hogy elhagyassanak-e a müvek vagy sem, nem pedig egyenkint tenni meg a kifogásokat. A magam részéről azonban kérem a forgalmi szempontokat is kellőleg méltányolni, mert mit ér a legszebb hajóút, ha a forgalmi eszközök hozzá hiányozni fognak. E nélkül a Duna hajózhatóvá tételére forditott milliók, melyeket az állam elkölteni szándékozik csak fél eredményt érnének el. Hogyha az az elv jutna érvényre, hogy tisztán csak a vízlefolyásra szükséges dolgok vétessenek fel, akkor mindazok az összegek, melyek ezentúl felmerülnek, kimaradnának ugyan, ele ne méltóztassanak figyelmen kivül hagyni, midőn a szabályozási munkálatokkal valamely pontra érünk, a helyi érdekeltség oly követelésekkel lép fel, hogy a legtöbb esetben