Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

_405 tartom, — miszerint a Dráva-torok feletti Duna folyamnak RadványMohácsi szakaszában, hol a meder kötött talajon vonul keresztül, ugy a hajózási akadályok, mint a jégtorlódások, zátonyok képződése folytán állnak elő, — a Mohács alatti szakaszban pedig, hol a folyam medre felette laza talajban van beágyazva és irányát a legnagyobb mérvben változtatja, a jégtorlódások részint az éles kanyarulatok, részint a viz sodrának a régi elhagyott medrek miatt beálló megosztása folytán következnek be, de nevezetesebb hajózási akadályok nem fordulnak elő. A D.-RadványMohácsi szakaszra tehát az előterjesztésben foglalt mederrendezést helyesnek és szükségesnek tartom, mert a tervezett munkálatok ugy a hajózás igényeinek, mint az akadálytalan jéglevonulás követelményeinek megfelelnek, a Mohács alatti szakasz azonban, nézetem szerint más elbirálás alá tartozik. Ezen szakaszban, hol a meder az igen laza talaj miatt majdnem minden évtizedben más-más irányt vesz fel, — egyedül a tervezett átvágások segélyével a kérdést megoldottnak nem találom, mert ezen átvágások a tervezett vonalozásukban megtarthatók nem lesznek. A folyamnak ezen szakaszán, az átvágások mellőzésével, a főlefolyási meder kiképzésével, valamint éles kanyarulatainak enyhítésével azok továbbterjedésének helyenkénti párhuzamművekkel való meggátlásával lehetne javítani; — ha pedig a tervezett átvágások létesíttetnének, az esetben azok partjainak megrögzitéséről kellene okvetlenül gondoskodni. Figyelembe veendőnek tartom ezen szakasznál azon körülményt is, hogy a Duna hullámtere e helyen nagy mérvben kiszélesedik, s noha a Dunánál a hullámtér nem bír oly befolyással a magas vizek lefolvási viszonyaira, mint hazánk alföldi folyóinál, — mindazonáltal hajlandó vagyok az e helyeni mederrendetlenségeket és jégtorlódások egy részét a laza talajon kívül ezen rendkívül szélességű s a mellett mély fekvésű hullámtérnek is tulajdonítani. A tárgyalás alatt levő szakasz egyes részleteit illetőleg az a véleményem, hogy a Süttőnél 1800 m. hosszban 92 ezer forrinttal tervezett kotrásnak legnagyobb része el lenne hagyható, mert a jobbpartra tervezett párhuzamműnek kiépítése után az itflétező kisebb mederrendetlenség a víz összeszoritása folytán magától megfog szűnni. Ugyancsak elhagyhatónak vélem a Nyerges-Újfalunál 122 ezer forinttal tervezett kotrásnak legnagyobb részét is, ha a balparton az V. számú párhuzamművek helyett a folyó természetes kanyarjához simuló partbiztositás létesíttetik, a jobbparti IV. számú párhuzammű pedig ennek megfelelően módosittatik. Hasonlóképen elhagyhatónak vélem az 58 ezer forinttal tervezett