Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

402 először egy Öntudatosan átgondolt czélja, melyet megvalósítani érdemes és hogy az eszközök, melyek ezen czél megvalósítására kijelöltettek, olyanok legyenek, a melyekkel eredményt el is érhessünk. Már ki volt fejtve, hogy az öntudatos czél a • tervezett munkálatoknál meg van. Csak azt vagyok bátor hozzátenni, hogy műszakilag a folyó természetét vizsgálva, a mennyire ismerem a Közép-Dunát, mondhatom, hogy úgyszólván ellentéte a Felső-Dunának. Ennek karaktere az, hogy a mechanikai munka túlságosan van igénybe véve a hordalékok által. A Közép-Dunán a folyónak inkább csak lebegő hordaléka van és nem fenékhordaléka. Itt a folyó karaktere az, hogy a folyó eleven ereje kénytelen küzdeni a folyó belereje ellen. Minden oly esetben, hol a folyó sebessége változó, ott magán a tulajdonképeni mozgató erőn kívül fellépnek a belerők is. E belerőkkel szemben ma még kellően tájékozva nem vagyunk, de a gyakorlatban működő mérnök azonnal észreveszi, hogy azon erők működnek és ez ellen irányul tevékenysége. A belerők szempontjából a mérnök csak arra törekedhetik, hogy ezeket paralizálja, mert akkor áll elő a legtökéletesebb mozgás, melynél a folyás egyenletes sebességű. Tehát tisztán műszaki szempontból is mondhatni, hogy a terveknek egységes, egészséges czélja megvan ; mert e czél : a KözépDunán is minél egyenletesebb folyásra kényszeritni a folyamot. Most a részletekre kívánok röviden áttérni és a terveket ismertetni. A Közép-Duna legfelső szakaszán az egész szabályozás három csomóponton nyugszik. Az egyik csomópont van Süllőnél, a második közvetlenül Esztergom alatt, a harmadik N.-Maros és Visegrád között. Mind a három pont azért fontos, mert itt szokott megfenekleni a jég és itt van a hajózásnak is akadálya. A jég megfeneklésére nézve megemlítem, hogy nem mindig csak azon folyamszakaszt kell nekünk fontolóra venni, a hol a jég megtorlódása közvetlen a legnagyobb bajokat okozza, hanem a szomszéd és felsőbb szakaszt is. Mert ha a felső szakaszon megakad a jég, akkor a nélkül, hogy árviz volna, már az első szakaszon valóságos árviz keletkezhetik; mert a felső szakaszokon beállott jégtorlódások a folyamot duzzasztják s mire azok megindulhatnak, lefelé már a torlódás által szaporított víztömeg zudul le. Süttőnél a meder tulszéles, sekélyes és zátonyos. Ez veszedelmes a hajózás szempontjából is. Két évvel ezelőtt őszszel 12 óráig ott feneklettem, mert este felé a hajó egészen ráment a zátonyra. Ezen a ponton van tervezve egy nagyobb kotrás is, lit kitérőleg választ is adok Málina tagtársamnak. Ez a pont olyan,