Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
401 Partszakitások meggátlására az 50-es évektől 1886-ig az állam elköltött többet mint 6 millió forintot. Az előtt az állam, még a 40-es évek előtt, sarkantyúkkal akarva segiteni, ezekre elköltött 2 milliót, tehát összesen 8 milliót. Miután azonban ezen munkálatok minden rendszer nélkül hajtattak végre, azok eredménye abszolúte semmi sem volt a hajózásra nézve. Ez mutatja, hogy a szabályozásnak első feltétele, a munkálatok helyes rendszere. A Felső-Dunán, miután az 1885. évi 8. t. cz. a szabályozás végrehajtására 17 milliót engedélyezett, az megkezdetett, 1886. évben ; tehát most már 8 év óta folyik és már csak a dolog hasonlíthatatlanul könynyebb vége van hátra és lehet mondani, hogy a szabályozás két év alatt be lesz fejezve. A folyó évben végrehajtandó munkálatokkal az egész Duna 112 kilométer hosszban lesz gyökeresen rendezve. Két körülményt emelek ki. Az egyik a szabványszélességre vonatkozik. A Felső-Duna szabályozásánál eredetileg az általános tervek tárgyalásakor a szabványos szélesség kélfélekép állapíttatott meg. Az egyik részén a folyónak a tapasztalat segítségül vétele és elméleti megvizsgálás mellett, a másik részén csak tapasztalati módon. A tapasztalat által elősegített elméleti uton állapíttatott meg épen a legfontosabb szakaszon és pedig Gaicztól—Böősig. Ez a Felső-Duna legrosszabb szakasza volt. Ezen szakaszon a szabványos szélesség teljesen bevált. Ellenben azon szakaszokon, hol empirikus módon történt a megállapítás, a szabványos szélesség nem vált be. Ebből azt következtetem, hogy helyes elmélet és helyes gyakorlat kölcsönösen mindig kiegészítik egymást. A Közép-Dunára nézve elméletileg még nincs megvizsgálva a szabványos szélesség kérdése. Itt azonban mulasztás még nincs, mert elméletileg megvizsgálni még van idö, mert ennek ideje tulajdonképen akkor van, mikor végrehajtásra kerül a sor. A másik körülmény a medernek az eddigi szabályozás folytán örvendetes fejlődése, minek következtében a jégtorlódások megszűntek s a hajózás akadálytalanná vált. Áttérve e javaslat tárgyára, csak azt vagyok bátor megemlíteni, hogy az itt előttünk fekvő tervekre a kezdeményezést a volt közmunka- és közlekedésügyi minisztérium adta meg. Ö látta el utasításokkal az akkori folyammérnöki hivatalok vezetőit, hogy mily rendszerben gyűjtsék az adatokat. Az országos vizépitészeti hivatal ezen tervek alapján a jelen javaslatot összeállította. Itt fel lehet vetni azt, hogy vájjon egységes-e ez a terv? Hogy egy terv egységes legyen; akkor a legfőbb kellék, hogy legyen 26