Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

397 gáló terv megvalósítása előtt állunk most, a midőn a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur Ö Nagyméltósága alkalmat nyújtott a Közép-Duna szabályozási tervének beható megvitatására s kétségtelen, hogy egyfelől a közérdek méltányos kielégítésére, másfelől pedig a közvélemény megnyugtatására fog szolgálni, ha a Közép-Duna szabályozására vonatkozó tervek a vízügyi nagytanács sanctióját is elnyerendik. A Közép-Duna szabályozására vonatkozó részletes és kimerítő előterjesztés, mely velünk előzetes áttanulmányozás végett közölve lett, nagy érdeklődéssel olvastatott át, s nem habozom azon véleményemnek kifejezést adni, hogy teljes elismeréssel adózom azon szakavatott és a hydrotechnikában való jártasságot tanúsító képességnek, mely az előterjesztés összességében érvényesül. Vannak ugyan egyes, az elvi megállapodásra vonatkozó észrevételeim, melyeket leszek bátor felemlíteni, ezek azonban oly csekélyek, hogy azok az előttünk fekvő tervek konceptiójára befolyással nem lehetnek, miért is én a magam részéről az előterjesztést általánosságban elfogadom s annak ily értelemben való elfogadását a Tisztelt Nagytanácsnak legmelegebben ajánlom. Elfogadom pedig azért, mert örömmel győződtem meg arról, hogy a terv szerkesztésénél és összeállításánál a hydrotechnika azon főelvét, hogy minden folyamszabályozásnak a folyam természetéből kell kiindulni s hogy mielőtt egy folyam szabályozásához hozzáfogunk, azt részletében és egészében ösmernünk kell, teljes mérvben érvényesülve látom. Megnyugvást nyújtanak továbbá azon alapos és körültekintő tanulmányok, melyek a folyam jellegzetes szakaszain észlelt vízállásokra, vízsebesség és vizemésztési mérésekre vonatkoznak, úgyszintén azon általam is helyeselt elv, hogy a jég szabad levonulásának kulcsa a kisvizmeder rendezésében keresendő, mert mig egyfelől az emiitett adatok összességének ösmerete és helyes egybevetése alapján lehet csak a Dunát, mint vízi utat a czélnak megfelelő módon szabályozni, addig másfelől az árvédelem czélszerüen s az ártérbirtok jövedelmezőségének arányában a Duna mentén csak akkor lesz foganatasitható, ha a jég akadálytalan és szabad levonulásáról gondoskodva lesz. Ezen általános szempontok felemlítése után áttérek azon elvi megállapodások fejtegetésére, melyek az előterjesztésben mint a tervek alapfeltételei szerepelnek. A folyamszabályozásnak egyik főtényezőjét a normális szelvény helyes megválasztása képezi. Miután pedig a normális szelvény a mélység és szélesség szorzatában találja kifejezését, ha ezen méretek egyikét, mint állandót fogadjuk el, a másik a viz esése s a másodperczenkint lefolyó viz mennyisége szerint fog változni.