Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

306 munkálatok helyes egymásutánja mellett, a kotrásoknál igen nagy megtakarítást lehet majd elérni. A szabályozás költségeit igen nagy mértékben mérsékelni lehelne továbbá még azáltal is, ha a rőzsét az előirányzottnál jóval nagyobb arányokban fogjuk alkalmazni. Főleg ha a rőzse termelésére állami füzesek létesítéséről gondoskodnának, mert a füzesek megszerzéséhez nagyobb összegek nem igényeltetnek, s azok kezelése is igen egyszerű. Minthogy továbbá a kő alkalmazása a szabályozási müveleteknél nem nélkülözhető, ennek beszerzési árát is lehetőleg mérsékelni czélszerü lenne. Köztudomású u. i., hogy a dunamenti kőbányák többnyire egyesek kezeiben vannak, akik a kő árát már a legutóbbi kőszállitások alkalmával is felszöktették és nagyobb kőszükségletek esetén előreláthatólag még jobban is felszöktetni fogják. Felette szükségesnek látszik tehát, hogy a kincstár birtokában levő és arra alkalmas kőbányák a szabályozás czéljaira átengedtessenek, hogy a jó helyeken fekvő és \izmiinkákhoz alkalmas kőbányák kisajátittassanak s mindezek az okszerű kezelésre szükséges berendezésekkel ellátva adassanak üzembe. A kő fejtésénél és annak szállításánál a vállalkozás számára ekként élénk versenyt lehetne nyitni, a mi által a kő árában lényeges megtakarítások lennének elérhetők. Állami füzesekre és állami kőbányákra az okszerű gazdálkodás szempontjából okvetlen szükség lesz, nem csupán a szabályszerű müvek első előállításánál, hanem azoknak fentartásánál és továbbfejlesztésénél is. Egyszóval okszerű takarékosság mellett a Dunaszabályozást hazánk anyagi ereje mellett is kiterjeszthetjük a Duna folyam egész hosszára. Újból kérem tehát, hogy a tervbe vett nagyszabású müvelet a Duna alsó, főleg pedig a Tisza torkolata alatti rossz szakaszra nézve is kiterjesztessék. Wallandt Ernő min. tanácsos : Nagyméltóságú Elnök Ur ! Tisztelt nagygyűlés ! Azon rendkívüli érdeklődés, melylyel a Közép-Duna szabályozása iránt viseltetem, késztetett a felszólalásra, hogy az előttünk fekvő s Magyarország közgazdasági érdekeit oly közelről érintő tervre vonatkozó nézeteimnek kifejezést adhassak. Ha visszapillantást vetünk Magyarországnak az utolsó negyed-században a közélet minden terén elért s még mindig fokozódó irányban haladó fejlődésére, lehetetlen hazafiúi hálával meg nem emlékezni az intéző körök azon czéltudatos működéséről, mely ezen, a nemzetek történetében páratlannak mondható fejlődés alapfeltételét képezi. Egy ily czéltudatos és Magyarország közgazdasági érdekeinek szol-