Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
371 kitéve volt tervezet pedig a Madarász község határát érintő részében teljesen a régi maradt s csakis a szatmári határban tér el némileg attól, a mely eltérés a csatornának Madarász község érdekében való hasznos működésén semmit sem változtathat. 3. Szatmár-Németi szab. kir. város közönségének 19.586. sz. a. igtatott észrevételeire vonatkozólag részletesen kiterjeszkedve : «•) nem voltak figyelembe vehetők az I. alatt általánosságban kifejtettek, mert a Soóspatak-Homoród-Balkány-csatorna eredeti tervezetének végrehajtása csak azon szempontból halasztatott el a tervezet felelt hozott 17.886/1894. sz. határozatommal, hogy a csatorna régi nyomvonala által érintett szatmári gazdasági szőlőtelep és méntelep elkerülésével való levezetés tanulmáiryoztassék. Most pedig, midőn a társulat egy a határozat intentiöjának teljesen megfelelő tervezetet nyújtott be engedélyezés végett, teljesen figyelmen kivül kellett hagynom azt, vájjon ez irányban más módozatok és alternatívák dolgoztattak-e ki vagy sem, mert arra a társulat nem kötelezhető, hogy egy czélra több tervezetet nyújtson be engedélyezés végett. b) A II. alatt «vizjogi tekintetben tett észrevételek 1. részére vonatkozólag téves az észrevétel, mert a vizjogi törvény vízrendezési nagyszabású tervezeteknél a vizlefolyási irányok megváltoztatását nem tiltja, ha az érintett vidékek kellőleg biztosíttatnak; már pedig a város érdekében szükséges s megkövetelhető biztonság eléréséről a fenti határozat pontozatai külön gondoskodnak. c) Nem áll fenn az észrevételek 2. pontja sem, mert az engedélyt kérő társulat nemcsak az Ecsedi-láp kiszárítása czéljából, hanem a szatmármegyei szamos-balparti vizek szabályozására és a Szamos elleni ármentesitésre alakult s ezen hármas czélt egységes tervezetek alapján van hivatva elérni s éppen ez okból ezen három érdek között sem első sem utolsó nem lehet egyik sem, hanem azok teljesen egyenlő, úgyszólván egyenrangú érdekek. A vizek szabályozásánál a társulatot a kellő takarékoskodás megtartása mellett, tehát feladatához képest azon elv kell hogy. vezesse, hogy a műszakilag leghelyesebb módon oldja meg ezen kérdést s a benyújtott (A) tervezet e szempontnak teljesen megfelel; hogy pedig a vízrendezés által elvezetett Homoród vizei az egész általa érintett vidéknek gyakori kiáradások által óriási károkat tettek s szabályozásuk szükségét az általuk érdekelt birtokosság régen érzi, elvitázhatlan lény. cl) A 3. pontban kifejtett aggodalmak a fenti határozat gondoskodásai révén elesnek s a város «fejlődési intézményeinek» s az azokban működő emberek életének kellő megvédése után nem foglalhat helyet 24*
