Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
37 2 azon insinuatió, hogy a város létérdeke kicsinyes kalmár szempontoknak rendeltetik alá. e) A fenti határozat pontozataiban megállapítottak végrehajtása mellett az észrevételek 5. pontjában kifejtett károk ellenében kellően lesz Szatmár város biztosítva, de az esetleg okozni vélt károkért a társulat felelősségének itteni hangsúlyozásától el kellett tekintenem, mert az esetleg kárt szenvedőknek mindig módjában fog állani a társulattal szemben követeléseikkel fellépni. f) Áttérve a 111. alatt műszaki tekintetben elmondott észrevételekre : a tervezet hiányosságai csak a futólagosan szemlélő előtt állanak fenn, a ki az előzményekről tudomással nem bír. Ezen A) tervezet szerinti csatornavonal ugyanis csak irányában való csekély módosítása az 1895. évben a vízjogi törvény 74. §-a értelmében már 30 napi közszemlére kitéve volt tervezet szerinti csatornavonalnak, mint az a műszaki leírásban ki van fejtve. Ama tervezetben pedig ugy a. csapadékterület, mint az észlelt vízmagasságok is kimeritőleg le voltak írva, a csatorna normál szelvényei felrajzolva, a lefolyó s duzzasztott vizszinek adatai pedig (a csatorna hossza s szelvénye nem változván) ugyanazok maradtak s a hosszszelvényben fel vannak tüntetve. g) A 2. a) pontban emelt kifogás teljesen alaptalan, hiszen az uttestet védtöltésül használó társulatnak első sorban főérdeke, hogy a vízjogi törvény 143. §-ának 3. pontja által meghatározott távolságot a töltés mentett oldali lábpontja és a csatornameder közt megtartsa. h) A 2. h) pontban szintén tévedésen s a kellő tájékozottság hiányán alapul a város szakértőjének aggodalma, mert a torkolatnál számításba vett várható vizszin éppenséggel nem esik össze az 1895. évi vagy bármely azelőtti legnagyobb vizszinnel; mert mint a már 1895. évben 30 napi közszemlére kitéve volt tervezet műszaki leírásában kifejtve volt a csatornának az úttesttel való keresztezésénél a legnagyobb eddig észlelt (1888. évi) vizszin 123*90 volt Adria felett, mig a várhatónak jelzett lehető legnagyobb vizszin, a mely még ez ideig soha elő nem állott 70 cm.-rel nagyobb ennél s igy a csatornatöltés biztonsága az eddigi árvizszinhez képest 120 cm. г) A 2. c)-ben elmondottakra részben a fenti határozat gondoskodásai adják meg a választ, a mi a töltéskorona szélességének 3*0 méterben megállapított méretét illeti, ez az itteni viszonyoknak és tapasztalatoknak teljesen megfelel, mert a mi felvidéki árvizeink tartama sohasem olyan hosszú, mint az alvidéken. A Szamos áradása 8—10 napnál tovább sohasem tart s igy ?
