Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
354 a terepnek nagyobb esése lévén a Szamos folyó főirányára merőlegesen, a láp felé, mint a folyóval párhuzamosan : a kiömlő árviz a láp felé veszi útját. Sőt még azon esetben sincsenek jelenleg az illető épületek nagyobb veszedelemnek kitéve, ha a töltés közvetlen közelükben szakadna is át, mert az árviz szabadon lefuthatván a láp felé, nagyobb veszélyes magasságra nem emelkedik fel. A csatornának a társulat által szándékolt «J.»-val jelölt irányban való vezetése által ezenkívül az emiitett telepekre és környezetére nézve még az elárasztás bekövetkezésének lehetősége is megfogna kétszereződni. Egyenlő feltételek mellett ugyanis a töltésszakadás valószínűsége arányos a töltésvonal hosszával. Már pedig a csatorna kiépítése után a kérdéses területek nemcsak a szamos-balparti töltésvonal kiszakadása, hanem a csatorna jobboldali töltésének kiszakadása által is viz alá kerülnének. Szatmár város ipari és gazdasági fejlődésének biztosítása azt követeli, hogy a várossal szemközt fekvő terület, mely ugy a vasúthoz, mint a folyóhoz való közelsége, valamint viszonylag magas fekvése következtében igen kedvező helyzetben van, ettől ne fosztassék meg. A város ezen jogát a vízjogi törvény is biztosítja, mert az 57. §. világosan kimondja, hogy senki másnak helyzetét a természetes vízfolyás módosítása által nem súlyosbíthatja. Már pedig a Soóspatak, Homoród és Balkány vizeinek természetes lefolyása a Kraszna felé van és igy ezeknek közvetlenül a Szamosba való vezetése a természetes vízfolyásnak már nem is módosítása, hanem teljes megváltoztatása. A csatorna tervezetének közszemlére kitétele, illetőleg Szatmár város felszólalásának beadása óta felmerült azon eszmét, hogy a föntebb emiitett terület olyképpen biztosittassék az árvízveszély ellen, miszerint ugy a szamos-balparti töltésvonalnak, mint a csatorna jobbparti töltéseinek azon része, mely eme területet körülfogja, 50 czentiméterrel feljebb emeltessék, illetve az utóbbinak tetőszélessége ezenfelül még egy méterrel meg is szélesittessék, nemcsak nem tehetjük magunkévá, hanem valósítása ellen a Szamos jobboldalán fekvő város belteikeinek biztonsága szempontjából a leghatározottabban állást kell foglalnunk. A Szamos folyó árvizeinek veszélyességét ugyanis legfőképpen a jégtorlódások okozzák, mert a jégtorlasz következtében előállható árvizmagasság kiszámithatlan. Eme magasság mindenesetre közvetlenül a torlasz felső része fölött éri el legnagyobb viszonylagos értékét. Minthogy pedig a várostól lefelé eső mederrész a helyi viszonyok alakulása következtében jégtorlódások keletkezésére igen alkalmas, a mint ezt az eddig előfordult jégtorlódásoknál szerzett tapasztalatok is megerősítik, ily esetben pedig a
