Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
355 felduzzasztott árviz éppen a város beltelkei mentén szokott legmagasabbra emelkedni, itt fenyegeti tehát leginkább meghágással a töltéseket. Minél inkább fokozzuk tehát a várossal közvetlenül szemközt fekvő töltések erősségét és minél magasabbra emeljük ezeket: annál nagyobb veszedelemnek teszszük ki magát a várost. Már pedig százszorta fontosabb érdek fűződik ahhoz, hogy magát a város beltelkeit lehetőleg biztositsuk az árviz veszedelemtől ; melylyel szemben még a balparton fekvő telepek biztosításának háttérbe kell szorulnia. Fontosnak tartjuk itt újra rámutatni arra a körülményre, hogy mig a város — körtöltéssel lévén körülvéve — esetleges töltésszakadás esetén teljesen viz alá kerülne: addig töltésszakadás bekövetkezésekor a balparton levő telepek, mint fentebb emlitve és bebizonyítva volt, a jelenlegi helyzet fentartása mellett alig vannak veszedelemnek kitéve. Az eddig előadottakból kitűnik, miképp a társulat által tervezett «A» csatorna veszélyes és tűrhetetlen helyzetet teremtene Szatmár várossal szemben a Szamos folyó baloldalán levő telepekre nézve, az ezeket fenyegető veszedelmek elhárítására javaslatba hozott módosítások pedig veszélyes és megengedhetetlen helyzetet teremtenének magára a város beltelkére nézve. Előbb már emlitve volt, a Soóspatak, a Homoródpatak és Balkányér vizeinek természetes lefolyása a Kraszna folyó felé van. Ezen természetes állapot magával hozza, hogy ugy magának Szatmár városának, mint a szomszédságában fekvő balparti községeknek érdekeit csakis a C) alatti csatorna elégíthetné ki. Mert a természetes lefolyás irányát lehetetlen a nélkül megváltoztatni, hogy ez által ugy a város, illetőleg határának egyes részei, valamint a szomszédos községek is a mostaninál sokkal hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek. Tekintettel azonban azon körülményre, mikép az emiitett patakok vizeit a szatmári kir. folyammérnöki hivatal által megejtett tanulmányok szerint az A) tervvel szemben mutatkozó mintegy 664 ezer forintnyi költségtöbblettel volna csak lehetséges a Kraszna folyót helyettesítő társulati csatornába bevezetni; és igy lehetséges, mikép a társulat anyagi érdekeire való tekintetből esetleg mégis engedélyt fog nyerni az emiitett patakok vizeinek a Szamos folyóba való vezetésére : alólirottak szükségesnek látták tanulmányokat tenni valamely más, a város érdekeit az A-xal jelölt tervezetnél kevésbé sértő nyomjel felkutatására nézve. Az eme tanulmányok eredményeként általunk megjelölt és a helybeli kir. folyammérnöki hivatal által részletesen kidolgozott nyom a következő előnyöket nyújtja a társulat által beterjesztettel szemben: 1. A nyom általában véve viszonylagosan is magasabb terepen 23*
