Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

345 Elnök erre válaszolva előadja, hogy a szamos-balparti terület mentesítése s a láp lecsapolásának kérdése s módozatai 12 éven át képezték beható tanulmány tárgyát, mely tanulmányozás keretében a Soóspatak, Homoród és Balkány-patakok vizeinek elvezetésére összesen mintegy nyolcz egymástól teljesen eltérő irány volt felvéve s ezek közt a most engedélyezés alá bocsájtott irány, mint legelőnyösebb elfogadva. Ezen különböző irányok részben a Krasznába való vezetésre, részben pedig a Szamos különböző pontjainál leendő bevezetésre voltak alapit va. Különben felkéri a város szakértőit, hogy a felvetett kérdésben nyilatkozni szíveskedjenek. Timon Béla városi meghívott szakértő akként nyilatkozik, miszerint a kérdést ugy is lehetne megoldani, ha a patakok vizei magasabb terepen haladva, közvetlen a szatmári vasúti hid felett vezettetnék be és bemutatja hosszelvény alakjában az általa beszerzett adatokat. Ezen csatornavonal elfogadása esetén a Szatmár város határában a folyó balpartján létező ipar- és gazdasági-telepek nem érintetvén, azokra nézve a helyzet nem sulyosbittatnék. Az e fölött megindult eszmecsere után Pekanovits Imre szakértő kijelenti, hogy maga részéről a társa által ajánlott vonalozást általánosságban elfogadhatónak és a czélnak megfelelőnek tartja, minthogy azonban az ezen vonalon vezetendő csatornára nézve részletes adataink nincsenek, a végleges határozat hozatala előtt a részletesebb adatok beszerzendők s uj tanulmány segélyével az ajánlott tracera általános tervezet lenne kidolgozandó, mert csak akkor lesz lehetséges összehasonlítást tenni és e két vonatozás közt választani. Ajánlja ennélfogva, hogy a javasolt szatmári levezetésre az általános terv elkészíttessék. Elnök ezek után megállapítja, hogy az első felvetett kérdésre, lehet-e a kérdést más vonalozásu csatornával megoldani, a feleletet a szakértők abban adták meg, hogy a Timon Béla által javaslatba hozott szatmári levezetéssel lenne a kérdés megoldható. S miután a javasolt vonalozás tanulmányozása ellen észrevétel nem tétetett, ezen irány tanulmányozásának szükségét kimondja, Az ajánlott vonal feletti eszmecsere alkalmával felemiitettek alapján azonban megjegyzi, hogy a tanulmánynál a hordalék kérdésére is ki keilend terjeszkedni, a mennyiben Szatmarnál a Szamos hordaléka még kavicsos és félő, hogy ha a Szamos a csatorna torkolati szakaszába ily kavicsos hordalékot bevisz, ezen hordalékot a csekélyebb esésű csatorna aránylag csekély vízmennyisége nem lesz képes önerejéből a csatornából kivinni, ugy hogy ezen csatornánál a torkolati szakaszt a társulatnak keilend a legnagyobb valószínűség szerint mes-