Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

344 oldassék meg, miként a város aggályai megszüntessenek. A magunk részéről is ünnepélyesen kijelentjük, hogy.ezen kérdésben semmi irányban elfogulva nem vagyunk és azon leszünk, hogy Szatmár-Németi város érdekei megóvassanak. Viszont azonban arra kéri a város megjelent megbízottait, hogy követeléseikkel a méltányosság határán belül maradjanak, mert ő excellentiája a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur, ki e kérdésben véglegesen dönteni van hivatva, nemcsak Szatmár város érdekeinek, hanem a közérdeknek is őre és a döntésnél a városnak csakis oly méltányos és jogos kívánságait veheti figyelembe, a melyek közérdekbe nem ütköznek és mások érdekeit nem sértik, de mi is véleményünkben csakis ilynemű kívánságok teljesítését javasolhatjuk. Ezek után a tárgyalás sorrendjére nézve elnök előadja, hogy nézete szerint legelébb is alapos helyszíni bejárás lenne tartandó és a helyszínén, a hol a szükséges kitűzések megvannak, a tervezett munkálatokról részletes tájékozás szerzendő. Ezért ajánlja, h о gy a tárgyalás megkezdése előtt a helyszíni szemle megtartassák, mely javaslatot a megjelentek elfogadván, elnök határozatilag kimondotta, hogy most a helyszíni szemle megejtetik s a tárgyalás folytatására d. u. 4 órát tűzi ki. Folytatólag d. u. 4 órakor. Elnök a fenforgó vitás kérdés rövid vázolása után a helyszíni szemle alkalmával nyert tapasztalat alapján czélszerünek nyilvánítja, hogy a tisztázandó ügyet egyes felvetendő kérdésekben tárgyaljuk s e tekintetben elsőnek, mint legradikálisabb megoldásnak a következő kérdést leszi fel : Lehetne-e a tervezett csatornát másfelé vezetni? Hermán polgármester kifejti, azon nézetét, hogy a vízjogi törvény értelmében oly megoldás nem engedélyezhető, a mely által mások, mint ez esetben Szatmár-Németi város a létezőnél hátrányosabb helyzetbe jutnának. Ök megvannak győződve arról, hogy az engedélyezési eljárás alá bocsájtott csatorna bármely biztosító kiegészítések mellett Szatmár városa érdekeit oly mérvben sérti, hogy ezen csatorna létesítésébe Szatmár városa önként bele nem egyezhet. Ebből kifolyólag nem az a kérdés, lehet-e a csatornát másfelé vezetni, hanem azt okvetlenül oly vonalon kell kiépíteni, a mely vonalon az Szatmár város érdekeit nem érinti. Meg kell tehát vizsgálni, nem lehetne-e a Soóspatak, Homoród, Balkány vizeit a lápon át az ott már engedélyezett belvizlevezeto csatornákon lebocsájtani, a hol a patakoknak mintegy 30 m

3-nyi csekély vízmennyisége nézete szerint bajt nem okozna. Ha pedig a lápon a vizeket levezetni nem lehetne, akkor a Kraszna-csatornába való terelés volna tanulmányozandó és foganatosítandó.