Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

325 nézve hátrányosabb helyzet miatt szükségessé váló munkálatokért a tár­sulat a várost mefelelő kárpótlásban részesitendi ; az emiitett vizeknek a Szamosba való levezetése által ugyanis a Szamos viztömege okvetlen szaporodni és az árviz magassága növekedni fog ; a városnak tehát véclő­műveit magasabbra fog kelleni emelnie, mint ha eme patakok vizei a Krasznába vezettetnének. Méltányosnak tartják ezeknél fogva, hogy a társulat a városnak pénz­beli kárpótlást adjon és tekintettel arra, hogy a javasolt csatorna költ­ségei kisebbek, miut a társulat által tervbe vett csatornáé, azt javasolják, hogy a társulat ezen megtakarítandó összeget — mely számitásunk sze­rint 100.000 forintra tehető, a városnak engedje át. A társulatnak ezen kötelezettségét, melyet a vizjogi törvény 57. §-a alapján vélnek meg­állapíthatónak, véleményük szerint azon körülmény sem fogja megsemmi­síteni, ha a Szatmár alatti levezetés létesülne, mert ez is súlyosabbá tenné a város helyzetét. Ezen vélemény felolvasása után a város képviselői tanácskozásra félrevonultak és azután óhajtásaikat a II. alatt fekvő jegyzőkönyv szerint a következőkben adták elő. Megmarad a küldöttség az tervre nézve eddig elfoglalt álláspont­ján, mert az a balparti ménlótelep, ipartelepek és majorokból álló város­részt veszélyezteti, s mert ezen veszély csak ugy lenne csökkenthető, ha a veszély a jobbpartra, a város belterületére hárittatik át. Az uj Bl) alternativa ellen is vannak aggályaik, mert az a vizet a város felett növelné és a jégtorlódásoknál is komplikácziók jöhetnének létre, s ezért egyedül és feltétlenül a C) terv létesítését kívánják. Ezen állás­pont helyességét a mellékelt szakértői véleményre és a 103.264—895. számú rendelet azon állítólagos kijelentésre alapítják, hogy a C) terv ellen műszaki észrevétel nem emelhető, valamint, hogy véleményük sze­rint, a C) terv nagyobb költsége a város érdekeivel szemben figyelembe nem jöhet. Végül azon nézetüknek adnak kifejezést, hogy a nagy anyagi áldozatokkal a fejlődés utján haladó városnak veszélyeztetése alárendelt pénzkérdésből meg nem engedhető. Ezzel a tárgy ki lévén merítve, a tárgyalás berekesztetett, s Bertalan Lajos min. osztálytanácsos miniszteri kiküldött véleményét összeállítván, azt az összes, az alispán által felterjesztett tárgyalási iratokkal és a két értekezleti jegyzőkönyvvel együtt Szatmár vármegye alispánjának megküldötte. Az alispánhoz áttett véleményében felemlítve azt, hogy a Tiszavölgy ármentesitésének megkezdése óta alig lett terv oly részletességgel és alapossággal tanulmányozva, mint az Ecsedi-láp tervei, s hogy egy év-

Next

/
Thumbnails
Contents