Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

316 és innen az eredeti tervbe felvett levezető-csatorna 27 kilométeréhez, figyelembe vehetőnek nem tartom, mert eltekintve attól, hogy az eredeti tervvel összehasonlítva közel 400 ezer forint többköllséget igényel; műszaki szempontból is kifogás alá esik, a mennyiben — mint azt a hosszszelvény mutatja — a csatorna oly mély fekvésű területen vonul át, hogy a vizet magas töltések között nagyobbrészt a talajszine felett kellene elvezetni, a mi pedig azon vidékre, a melyen át a csatorna vezettetnék, a magas viznyomásnak kitett töltések szakadása által okozható veszély és az átszivárgó viz miatt egyaránt veszélyes. A «J3»-vel jelölt alternatívát ezeknél fogva kivitelre nem ajánlhatom. A «Cx-vel jelölt alternatívának az «J.«-val jelölttel szemben műszaki szempontból a következő hátrányai vannak: 1. hogy ezen alternatívánál is a csatorna alsó szakaszán már a kisebb árvizek sem férnek a mederbe, hanem a töltések között vezettetnek le még oly időben is, a mikor a befogadó Krasznacsatorna üres, míg az «Л» alternatívánál a legnagyobb árviz is alig lép ki a mederből és csak olyankor érhet el a hullámtéren számba veendő magasságot, a mikor a Szamos a null feletti 4*5 métert eléri vagy ennél magasabb; 2. hogy a Homoród-meder a «C» jelű alternatívánál a patakok vizeinek levezetésére szolgálván, az ottani belvíz levezetésére még uj csatornát kellene a csatorna mindkét oldalán létesíteni. 3. A csatorna töltésének fentartása a «C» álternativáénál több munkát fog igényelni, mint az «x4» jelű alternatívánál. Ezen hátrányokkal, valamint a hat és félszázezer forint többköltséggel szemben a «C»-vel jelölt alternativa csak azon előnyt nyújtja, hogy nem metszi Szatmár város területén a jobb minőségű földeket. Ugy műszaki, mint gazdasági szempontból ezeknél fogva helyesebbnek tartanám, ha a Soóspatak-Homoród-Balkány-levezető-csatorna az «.4

»-val jelölt alternativa szerint építtetnék ki. Ha azonban az érdekeltség, daczára a nagyobb költségnek, a «(7»-vel jelölt alternatívát kívánná kiépíteni, ez ellen észrevételt szintén nem fognék tenni. A társulat a Soóspatak-Homoród-Balkány-csatorna kérdését 1896. évi márczius hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlésén tárgyalván, a közgyűlés nagy többséggel elhatározta, hogy a Soóspatak-Homoród-Balkánycsatornát az .4) betűvel jelölt terv szerint építi ki.