Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

315 senek. Ezen В) alternativa a kezdőponttól а 11 kilométerig Oroszfalunál megtartja az eredeti terv vonalát, innen a Homoród-medren halad a 23 kilométerig s attól az eredeti terv 27 kilométerénél ahhoz ismét csatlakozva, ugyanazon helyen torkollik a Szamosba. Hossza ezen alternatívának 30.180 méter s költsége 831.421 frt 27 krt tett ki, vagyis az .4) alternatívánál 379.270 frt 45 krral drágább. A harmadik, C) betűvel jelölt alternativa vonatozásánál a tervező hivatal azon ulasitást tartotta szem előtt, mely szerint oly nyom is volt keresendő, a melyen a kérdéses vizek nem a Szamosba, hanem a Kraszna-levezető-csatornába vezettetnének. Ezen C) alternativa a kezdő ponttól a 23 kilométerig a B) alternativa vonalán haladt s onnan a régi medren tovább menve N.-Zsadány községen keresztül a 29 kilométerig s innen a zsadány-majtényi vasútvonal délkeleti oldalán a vasúttal közel párhuzamosan haladva, a majtényi vasúti hid felett nyilt volna a Krasznába. Hossza 37.750 méter s költsége a Kraszna-csatornán ez esetben szükséges bővités költségeivel együtt 1,116.392 frt 35 kr., vagyis az A) alternatívánál 664.241 frt 53 krral több. A három alternatívára vonatkozólag a tervező hivatal a műszaki leírásban előadta, hogy a B) alternatívának az .4) alternatívánál sokkal nagyobb költségén kívül hátránya az, hogy hosszú vonalon magas töltések között vezettetnék a víz s hogy tekintettel arra, miszerint ott a földanyag is rossz minőségű, töltésépítésre alkalmatlan, a tulmagas töltések nem lennének biztosak. Előadta továbbá a hivatal, hogy az A) csatorna kiépítése műszakilag, de azért is a leghelyesebb lenne, mert a C) csatornának kiépítése esetén előálló 664.241 frt 53 kr.-nyi többköltség nem állana arányban azon haszonnal, mit Szatmár városa a szatmári szántóföldek elkerülésével nyerhetne, mert Szatmár város határa még tagositva nincs, és így a földek eldarabolásából származható kellemetlenség a tagosítás keresztülvitele alkalmával teljesen elenyészthető. Ezen alternativ tervek elbírálása után a földmivelésügvi miniszter ur 1896. évi január 29-én 103.264—895. szám alatt a tanulmányt oly felhívással küldötte le az Ecsedi-láplecsapoló- és Szamos-balparti ármentesitő- és belviz-szabályozó-társulatnak, hogy a tanulmányt közgyűlésén tárgyalván, a közgyűlés határozatához képest a csatorna engedélyezése iránt a hatósági eljárást indítsa meg. Egyúttal á tervekre vonatkozólag azok megvizsgáltatása alapján a következőkről értesítette a társulatot : «A három kidolgozott alternatíva közül a «ß»-vel jelöltet, a mely szerint a nevezett patakok vizei Oroszfalutól kezdve Zsadány felé a régi Homoród-medren vezettetnének a Hódos-tanya tájékáig