Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

S08 miszerint módot nyújtanának arra nézve, hogy a vármegyétől követelt összegek a kérdés megoldásáig ideiglenesen fedezetet nyerhessenek. Az érdekeltség értekezlete megtartatván, az arra kiküldve volt Bertalan Lajos osztálytanácsos annak lefolyásáról jelentést tévén azt jelentette, hogy az érdekeltség hajlandónak nyilatkozott a teljes vizmentesitésre társulattá alakulni, s a közgyűlést már 1891. évi augusztus 9-ére Nagy-Károlyba össze is hivta. Ezen jelentésben foglalt javaslatra a földmivelésügyi miniszter 1894. évi augusztus hó 2-án 46541. számú iratában felkérte gróf Károlyi Tibor urat, hogy ezen közgazdaságilag rendkívül fontos ügy megoldásának vezetését elvállalni szíveskedjék. Az érdekeltség az augusztus 9-én tartott közgyűlésen az alakulást kimondotta, a rendelkezésére bocsátott és a teljes vizmentesitést és biztosítást felölelő terveket és a szükségletre összeállított költségvetést, melybe a társulat a nyilt belvizlevezető csatorna költségeit nem vette volt fel, elfogadta, alapszabályait megalkotta és a terveknek közszemlére tételét, vagyis a hatósági engedélyezési eljárás megindítását elhatározta. Megállapította a munkák végrehajtási idejét három esztendőben és ez alapon a szükségletet akként, hogy tekintettel arra, hogy különösen a lápterület a munkálatok befejezése előtt a teherviselésre képtelen — a felveendő kölcsön első három évi annuitásai is a felvett kölcsön és az abból a társulat javára eső kamatokból fedeztessék. — A felveendő kölcsön összege e szerint 5

1/

2 millió forintot tett ki. Fel kell itt még említenünk, hogy a szatmári folyammérnöki hivatal a Szamos folyón szükséges mederrendezési munkálatok terveit is időközben elkészítvén, azokat még 1893. évi szeptember havában felterjesztette s az ezen munkálatok között legfontosabbnak, a czégény-matolcsi átvágásnak az állam költségén leendő végrehajtása iránt a társulat megalakulása előtt már intézkedés történt, a mennyiben a kisajátítási eljárás már folyamatban volL A terveknek közszemlére történt kitétele után a beérkezett felszólamlások elbírálása és a hatósági szakértő meghallgatása mellett Szatmár vármegye alispánja 1894. évi október hó 24-én 1 7.886. szám alatt hozott határozatában az 1885. évi XXIII. t.-czikk 74. §-a értelmében az augusztus hó 9-én megalakult «Ecsedi-láplecsapoló- és Szamos-balparti ármentesitő- és belvizszabályozó-társulat»-nak az engedélyt megadta, hogy a kitéve volt tervezetek alapján a nyugoti Kraszna-elvezető-csatornát, Soóspatak-Homoród-Balkány-elvezető-csatornát a nyíri dombok északkeleti oldaláról az Ecsedi-láp felé lefutó úgynevezett nyíri