Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

302 tanácsüléseken folyt tanácskozás eredményeit és behatóan ismerteti a Kraszna folyó és Balkány, Homoródpatak elvezetésére, valamint az ecsedi láp belvizeinek lacsapolására a szatmári hivatal által készitett tervet, a mely szerint a láp déli részét a létesitendő matolcsi átvágás holt kanyarján át a Szamosba tervezték lecsapolni, kapcsolatba hozva azt ujabban egy zsilipes csatornával, mely a Kraszna-csatornába Ecsed körül torkollanék be. Végül ismerteti a Lisznyai műszaki tanácsos indítványának megfelelően kidolgozott nyilt csatornát, mely a Kraszna-csatornával Ecsedtől párhuzamosan haladna és csak a 60-ik kilométernél szakadna abba bele. A déli láp belvizeinek rendezése véleménye szerint a hivatal álláspontjának megfelelően a matolcsi átvágás kanyarján át a Szamosba és kapcsolatosan a zsilipes csatorna segélyével a Kraszna-levezető-csatornába volna esöközlendő, mert a nyilt csatorna fél millióit meghaladó többköltsége nem áll arányban az általa elérhető haszonnal, a mennyiben a nélkül is a Krasznával való zsilipes összeköttetés esetén majdnem kizártnak tekinthető, hogy a belvizek se a Szamosba, se pedig a Krasznacsatornába ne találjanak lefolyást és igy csak ritka esetben és rövidebb időre lehet a holt kanyar tározási képessége igénybe véve. Péch József, a vízrajzi osztály főnöke, megjegyezni kívánja, hogy a szatmári folyammérnöki hivataltól a Kraszna folyóra számítás után felvett maximalis vízmennyiségre vonatkozólag 163 m

3-t végleg megállapítottnak nem tekinti, mert a tervezés ideje alatt magasabb vízállás nem állott be és igy a vízmennyiség nem közvetlen méréssel volt megállapítható, hanem kisebb vizek adataiból lett a maximalis vízállásnál másodperczenkint elfolyó legnagyobb vízmennyiségre következtetve. Ugyané tárgyhoz szólva, Józsa László megjegyzi, hogy bár a hivatal által bemutatott adatokkal szemben concret adatokkal nem rendelkezik, a vízmennyiségre vonatkozó adatot a kérdésnél jövőre tekintettel figyelembe veendő maximalis mennyiségnek nem tartja, annál is kevésbé, mert a Kraszna - völgyén folyamatban lévő inalom- és vízrendezések a maximalis vízmennyiségre valószínűleg növesztőleg fognak hatni. Beható tárgyalások után a tanács a Kraszna-csatornára és az északi láp belvizeinek levezetésére vonatkozó tervezeteket egyhangúlag elfogadja; nemkülönben elfogadja a munkálatok sorrendjére vonatkozó javaslatát is a hivatalnak. A déli láp lecsapolása tekintetében készült alternatív tervek közül a tanács többsége a nyilt levezetést fogadja el a következő indokok alapján : 1. A feltételes zsilipes levezetés nemcsak az alsó és közép Tiszán, de még a felső Tiszán sem mindenütt vált be, ugy hogy a belvizek