Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

303 levezetésénél vagy nyílt csatornák építésére, vagy a vizemelésre voltak a társulatok kénytelenek átmenni. 2. A czégény-matolcsi átvágás kanyarjába való tározás nem helyettesitheti a nyilt levezetést, mert a kérdéses befogadó csak abban az esetben képes 9 millió köbmétert 5—6 napig magába fogadni, ha e czélra üresen állana. Azonban a medencze már előbb huzamosabb időn át kisebb belvizekkel esetleg annyira megtelhetik, hogy mikor a maximalis belvizállás bekövetkezik, jóformán már nem használható, mert a Szamos közép és nagyobb vízállásai mellett a zsilip nem lesz kinyitható. 3. Ugyanezen oknál fogva a kérdéses medenczénél nagyobb biztosítékot képez a déli rendszer belvizei befogadására nézve a Krasznacsatornába való zsilipes levezelhetés ; de mivel a Krasznának legnagyobb vízmennyisége teljesen még megállapítható nem volt, habár ármentesitési szempontból a tervezetet a töltések nyújtotta l.oo méteres biztosítéknál fogva a tanács megnyugvással ajánlja és a belvizek levezetését a Kraszna vízállásától annál kevésbé tartja függővé tehetőnek, mert a Kraszna víztömegére vonatkozólag az eddigi tanulmányok meglehetősen di-vergalók és a tervezet elkészítési, ideje alatt sem voltak teljesen kiderithetők és igy nem feltétlen biztos, hogy a tervezett bevezetés helyén a tervben feltételezett, vagy annál magasabb vízállás fog-e bekövetkezni. 100.000 holdat meghaladó területnek belvízmentesítését pedig ily bizonytalanságra alapithatónak a tanács nem tartja. 4. A nyilt levezetés 540.000 frtnyi többköltsége nem oly nagy, hogy e miatt a nyilt levezetés előnyeiről szemben a feltételes lecsapolással lemondani kellene, annál kevésbé, mert létesítés esetén egy év gazdasági eredménye is bőven pótolhatja a különbözetet. 5. Miután a mezőgazdaságot amúgy is számos elemi csapás, baj érheti, nem tartja a tanács megengedhetőnek, hogy ez ínég egy eshetőséggel szaporittassék, annál kevésbé, mert az érdekeltség a munkálatokat létesítés esetén kétségtelenül kölcsön utján hajtatván végre, annak járulékait okvetlen fizetni tartozik és kétszeresen rosszul esik, ha a kárt olyan miatt kell szenvednie, a melyért tulaj donképen az áldozatot hozta. 6. Végül a 140.000 holdra terjedő munkálat egyéb költségeihez viszonyítva, ezen többköltség kat. holdankint és évenkint alig jöhet tekintetbe az ez által elért biztonság fokozott mérve mellett.» A többség véleményével szemben Bertalan Lajos véleménye szerint a nyilt levezetésnek adandó ugyan az elsőség, jelen esetben azonban bevárandó volna a külvizek elvezeté-