Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

298 a zsilipet zárva tartani, mig a viz szine + 6*30 m.-en fölül áll, mert a Nagy-Vájásban a viz mindaddig folyhat kártétel nélkül, mig az 112*5 Á. feletti magasságon alul marad, a 0-pont függője pedig az átmetszés alsó torkánál 106'13 Á f. A Szamos magasabb vízállásánál tehát a belvizeket a holt kanyarban kell tározni. Hogy ez elkerülhető legyen, a terv tárgyalása alkalmával a nyilt levezetés kérdése is tanulmányoztatott, minek eredménye egy nyilt csatorna terve lett, mely csatorna a déli belviz-rendszer vizeit Ecsedtől a Kraszna-csatorna mellett annak jobboldalán vezetné a Kraszna-csatorna 60 kl .-ig, a hol az azután a Kraszna-csatornába torkollik. Ezen nyilt csatorna a elélj belvizek levezethetését állandóan biztosítja, de 540.553 frt 57 kr. több költséget okoz. A tervező hivatal tekintettel ezen tetemes többköltségre, valamint azon körülményre, hogy a nyilt csatorna hosszú szakaszon közvetlenül a Kraszna-csatorna mellett halad s igy egymás mellé két csatorna és három töltés jutna, mi a védelem szempontjából nem mondható szerencsés megoldásnak, a kérdést más oldalról is tanulmányozván azt találta, hogy a déli láp belvizeit Ecsednél a Kraszna-csatornába még a Kraszna 40—60 m

3-nyi rendes áradásainál is szabadon lehet levezetni. Ha tehát a déli belviz-csatornák Ecsednél a Kraszna-csatornával is összeköttetnek, még pedig zsilipes csatorna segélyével, akkor a belvizek a Kraszna rendkívüli áradásait kivéve, mindenkor a Kraszna-csatornába vezethetők. A Kraszna rendkívüli áradásai idejében — a melyek azonban soha sem tartósak — az oda vezető csatorna zsilipje lezárandó, s a bel viz vagy — ha a Szamos vizállása alacsony — abba, annak magas vízállása esetén pedig a holt kanyarba, mint víztartóba vezethető. Ily megoldás mellett a belvizek csak azon esetben nem lennének szabadon levezethetők, ha a Szamos és Kraszna rendkívüli árvizei egy időben következnek be, de az eddigi tapasztalatok szerint ily eset, ha előfordul, 2—3 napnál tovább nem tart, tehát legfeljebb ennyi ideig kellene a holt kanyart, mint víztartót igénybe venni, megjegyezvén, hogy ez esetben a holt kanyarnak üresen tartása is biztosabban eszközölhető. Ezen csatorna és '< zsilip létesítése nem sokkal emelné a költségeket és a többlet az előre nem látottakra felvett összegben fedezetet találna. Az északi láp belvizeinek levezetésére egy a régi Ivrasznameder és a Falufok nevü ér mentén elvonuló 31.870 méter hosszú csatorna terveztetett, mely Olcsva alatt a Szamosba torkollik, s zsilippel látandó el. Ezen csatorna azzal egészíttetett ki, hogy a vizeknek a Szamos magas vízállásai idejében leendő kiemelése czéljából egy gőzszivattyu állittassék