Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

299 fel. A csatorna költsége szivattyúval együtt 111.915 frt 90 krra volt előirányozva, 3*0 m

3 másodperczenkinti vízmennyiség mellett. Az összes belvízrendezés költsége ezek szerint nyilt levezetés mellett 1,061.485 frt 87 kr., zsilipes levezetés mellett pedig 520.932 frt 30 krral volt előirányozva, mely összeget a Ivraszna-csatornával Ecsednél eszközlendő összeköttetés 20—30 ezer forinttal emelné. C) Ármentesítés. A kül- és belvizek elvezetésén kívül a mentesítendő területet a Szamos folyó kiöntései ellen is kell biztosítani, mert e czélnak a már fennállott töltések nem képesek megfelelni, mert elégtelen méreteik miatt rendszerint minden árviz alkalmával több helyen is kiszakadnak. A Szamos-balparti töltések kezdőpontja a tervezetben a szatmári közúti hídnál vétetett fel, mert a Szatmár feletti szakaszon az akkori állapot mellett az 1888. évi árviz alkalmával sem volt védekezésre szükség. — A töltések alsó vége az olcsva—olcsva-apáli-i útnál terveztetett, mert ez Szamosszeg község biztosítása, valamint az északi láp belvizeinek levezetése szempontjából is kedvezőbb annál, ha a hullámtér Szamosszegig nyitva tartatik. A töltéseknek adandó méretek megállapítására nézve a vízrajzi osztály tanulmányozása vétetett alapul. A vízrajzi osztály megtévén tanulmányát azon kérdés körül, hogy a Szamos folyó töltések közé vételének, valamint a Kraszna levezetésének első sorban magára a Szamosra, másodsorban a befogadó Tisza folyóra minő hatása lesz, az eddig rendelkezésre állott adatokból az alábbi következtetéseket vonta le : «Ha a Szamos árvizének Szatmár feletti kiöntései is megakadályoztatnak s a Szamos és Tisza árvizének tetőzésével V.-Naménynál a Kraszna árvizének tetőzése is találkozik, akkor az 1888. évi, mint a Szamos eddig jegyzett legmagasabb vizszineihez viszonyítva, a szatmári mérczén 1888. évben jelentkezett 633 cm. legmagasabb vizszin felett még 69 cm., a nábrádi mérczén ugyanazon évben jelentkezett 740 cm. legmagasabb vizszin felett még 146 cm. és a v.-naményi mérczén is ugyanakkor jelentkezett 900 cm. legmagasabb vizszin felett még 71 cm. vizszinemelkedés volna várható, az az a várható vizállás Szatmárnál 702, N ábrádnál 886 és V.-Naménynál 971 cm.-t tehetne 0 pont felett. Tekintve azonban azt, hogy a Szamosnak 1888. évi magas vízállását a nagy vízmennyiségen kivül jégtorlódások idézték elő; tekintve továbbá azt, hogy a jégtorlódás által előidézett vízmagasságra, mint tel-