Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

288 szamos-balparíi töltés kiindulási ponlja a Szatmár városi közutihid helyett a Pálfalva község határán a Szamos és Homoród közös viz választóján kikeresendő s műszakilag alkalmas magaslatnál vétessék fel.» «II. Az alakuló közgyűlés határozatában előfeltételül kitűzött azon óhaj, hogy a Szamos folyó átmetszéseinek összes költségeit az állam viselje s a munkálatok successive hajtassanak végre, oly kérelemmel hozatik a miniszter ur tudomására, hogy a társulat ezen kérelmét a legmesszebb menő határokig figyelembe venni kegyeskedjék» stb. Eme határozatot az alispán azon kérelemmel terjesztette fel, hogy az október hó 29-én tartott közgyűlés óhajához képest a műszaki tervek végleges határozathozatal előtt tanulmányozás végett az országos kultúrmérnöki hivatalnak kiadassanak. A mennyiben pedig már az 1887. évi május hó 15-én tartott értekezletet többsége által elfogadott indítványban is kifejezve volt azon óhaj, hogy a tervekre vonatkozólag a kultúrmérnöki hivatal is meghallgattassák, s már a társulat alakulása után a társulat elnöke is kérte a terveknek a kulturmérnökség által leendő megvizsgáltatását az érdekeltség megnyugtatása czéljából; a volt közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur tekintettel arra, hogy a tervekben belvizlevezetési és lecsapolási munkálatok is foglaltatnak, elhatározta, hogy az ügy elbirálása és végleges elintézése előtt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ur utján a kultúrmérnöki hivatal véleményét is meghallgatja. A tervek azután 1889. évi február havában a kultúrmérnöki véleménynyel együtt visszaküldettek. Az országos kultúrmérnöki hivatal véleményében több észrevételt tett a tervezetekre nézve, mely észrevételek a vizmennyiségi adatokra, s a csatornák irányára és méreteire vonatkoztak, s főkép a Kraszna-levezető nyugoti csatorna vonalozását elitélvén, javasolta, hogy a Krasznának magasabb ponton leendő kivétele mellett ezen folyónak vizei Vetés felett vagy alatt vezettessenek a Szamosba. Általában az egész terv tanulmányozását és átdolgozását hozta javaslatba. A volt tiszai műszaki osztály a tervek és a kultúrmérnöki hivatal véleményének visszaérkezése után az ügyet tárgyalás alá vévén, — a mennyiben sem a tervező hivatal által meghatározott, sem pedig a kultúrmérnöki véleményben felhozott vizmennyiségi adatok teljesen biztosaknak tekinthetők nem voltak, s a szabályozás kihatása magára a Szamosra és a Tiszára sem volt teljesen megbizható módon meghatározva,