Vízügyi Közlemények, 1897 (12. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1895. évi a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

1G9 A kivételt képező czibakházi öbölzet szabványos méretű gátjának átszakadása következtében pedig 8573 kat. hold került viz alá; mig az összes gátszakadások okozta elárasztás körülbelül 80.000 holdra terjedt. Ezenkívül a sebeskörösi társulatnál belviztöltés-szakadás folytán viz alá került mintegy 400 holdnyi terület. Az összehasonlítás alapjául, a jégnélküli vizeket véve, az látjuk, hogy a Dunánál körülbelül Fajsztól kezdve Zimonyig egyre-másra mintegy 10 centiméterrel volt magasabb az 1895-iki árvíz az előbbi legmagasabb árvizeknél ; csak Mohács körül volt 20 centiméterrel, Újvidék körül pedig 44 centiméterrel volt magasabb. De tovább lefelé Pancsovánál, valamint Báziás és Drenkovánál körülbelül egyenlő volt az azelőtti legmagasabb árvízzel. Orsovánál azonban megint 8 centiméterrel volt magasabb az eddig ismert legmagasabb vízállásnál. A Tiszában T.-Füreden alul egész a Dunába ömlésig magasabb volt az 1895-iki árvíz az azelőtti legmagasabb árvíznél ; még pedig Csongrádnál 35 centiméter, Szegednél 37 centiméter, Török-Becsénél 81 centiméter és Titelnél 17 centiméterrel. A Körösökben szintén magasabb volt az 1895-iki árviz a megelőzőknél, nevezetesen Gyománál 60 cm.-rel. Megemlítésre méltó még, hogy a Szamosban Deésnél 63 cm.-rel és Szatmárnál 12 cm.-rel volt az 1895-iki árviz magasabb az azelőttieknél; a Rábánál 7 cm.-rel, a Szávában Bródnál 2 cm.-rel, a Kulpában Károlyvárosnál 2 cm.-rel. A rendkívüli árvizek mód felett szaporították a védelmi költségeket ; nevezetesen a tiszai társulatok az 1894. évi 120,800 frt költséggel szemben 1,006,800 frtot, a dunaiak pedig 101,800 írttal szemben 318,000 frtot meghaladó összegeket költöttek az árvédelemre. Az árvizek lefolyása után igen nagy munkálatok indultak meg különösen a Tiszának csongrád-titeli szakaszán és a Körösök mentén, mint a hol az árvizek magassága az eddigi legmagasabb vízszint elérte vagy többé-kevésbé meg is haladta. Némi töltésemelések csakis a körösi társulatoknál és a Tisza torkolata fölött fekvő társulatoknál rendeltettek el, a hol t. i. a töltéseket a társulatok az 1888-ban megállapított szabványméretekre még nem építették ki. A szabványosan kiépített és a kellő magasságban fenn is tartott töltések Szolnoktól Szegedig még mintegy 110—120 rentiméterre állottak ki a víz felett, Szegedtől kezdve Török-Becséig pedig mintegy 100—70 centiméterre. Török-Becsén alul, hol a töltéseket nem építették ki az 1888-iki árvizszinhez, a viz majdnem szinelt a töltések koronájával. Ezen kivül foganatba vétetett az időközben megülepedett töltéseknek a szabványos magasságra való kiépítése, nemkülönben a szivárgást