Vízügyi Közlemények, 1897 (12. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1895. évi a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
I 17 0 vagy csuszamlást mutató töltésszakaszoknak a megerősítése. Különös figyelem és vizsgálat tárgyai voltak a szikes földből épült töltésszakaszok, melyek ezen árviz alatt több tekintetben aggasztó jelenségeket tártak fel. Uj ármentesitö társulat csak kettő alakult: a rudolfsgnadeni, melynek eddig magánöblözeti jellegű töltéseit az árviz átszakitotta és a községet is romba elöntötte; ezen új társulat ártere 15.000 hold; és a felső fehérkörösi ármentesitö-társulat, melynek ártere mintegy 40,000 hold. A Duna völgyében a Rába-szabályozó társulat befejezte az 1885. XV. és az 1893 : XVII. törvényczikkeknél elrendelt munkálatokat, ugy, hogy az 1895. évi XIII. törvényczikkel elrendelt kiegészitö munkálatokon kivül csak a Fertőnek lecsapolása, a Répcze, Ikva és néhány kisebb patak szabályozása és a belvizek egy részének rendezése van még hátra. E munkálatok költsége mintegy 2 1/* millióra tehető. A szigetközi társulat ez évben kevés kivétellel befejezte árvédelmi töltéseinek kiépitését. Nagyobb töltésépitési munkálatokat hajtottak végre : az alsó-csallóközi, a Vág-jobbparti, Vág-balparti és a paks-fadd-bogyiszlói, nemkülönben a Temes-begavölgyi társulatok, a miről a túloldali kimutatás is tanúskodik. E szerint a dunavölgyi társulatok ez évben 2,280.000 forintot meghaladó összeget fektettek be. A pancsova-kubini társulat árterében fekvő Sándoregyháza csángó telepes község körtöltésének felépitése állami költségen megkezdetett és az 1896. évben remélhetőleg befejezésre is jut. A Tisza völgyében az alábbi kimutatás szerint összesen 3,300.000 forintot meghaladó összeget forditottak beruházásokra ; a két folyó völgyében tehát közel 5,600.000 forintot. 100,000 forintot meghaladó munkálatokat végeztek az ecsedi láp lecsapoló és Szamos balparti, a bodrogközi, a tisza-köröszugi, a csongrádsövényházi, a felső-torontáli, a körös-tisza-marosi, a sebes-körösi, a Rerettyó-szabályozó és mezötúr-mesterszállási, valamint a titeli társulatok. A belvizlevezetés terén az alsó csallóközi, a vág-balparti, a sebeskörösi, a fekete-körösi és a Berettyó-társulat fejtettek ki nagyobb tevékenységet. Szivattyú-telepet épitett ez évben a felső-szabolcsi társulat Berezelnél 600 lóerőre, a heves-szolnok-jászkiséri a Millér-foknál 360 lóerőre. Különösen meg kell emlékeznem az alsó fehér-körösi ármentesitö társulatnak átalakulásáról ármentesitö, belvizlevezetö és vizhasznositó társulattá, a mennyiben a gyula-békési élö^iz-csatornának a Fehér-Körösből uj vizfövel való táplálását is feladatai közé sorozta, a mi által nem csupán Gyula, Békés-Csaba és Békés népes városok lesznek a szükséges élövizzel ellátva, hanem még öntözés berendezésére is marad fölösleges vízmennyiség.
