Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

в II. A szennyviz-tisztitási módszerek ismertetése. A czukorgyári hulladék vizek (gyáripari hulladék viz) azon jelleggel birnak, hogy több-kevesebb mennyiségben rothadást elösegitö anyagokat tartalmaznak, vagy pedig könnyen rothadásnak indulnak. Káros hatásuk különösen a következő 3 tulajdonságban nyilvánul: 1. A vizekben oldatlan szerves anyagok és iszaprészek, répahulladékok, növényi rostok stb. fordulnak elő; * 2. A vizben oldott fehérnye stb. szerves anyagok bomlása és erjedése következtében kénhydrogén képződik; 3. Az élenynek csekély mennyiségben való jelenléte, vagy teljes hiánya. Mivel a szennyvizeknek a közegészségre, valamint a halászatra káros hatása, tehát ezen itt felsorolt anyagok jelenlétében, illetve hiányában rejlik, azért a tisztítás problémája is megoldást nyer az által, ha képesek vagyunk a káros hatású oldatlan és oldott szerves anyagokat a vizböl eltávolítani vagy legalább kártalanná tenni, illetve a hiányzó élenyt a viznek visszaadni. A következőkben ismertetendő tisztítási módszerek ennélfogva ezen feladatot akarják megoldani, a mi — egyik-másik szerint —- a gyakorlati követelményeknek megfelelően sikerült is. A szennyviz-tisztitási módszerek következőleg csoportosíthatók : 1. Öntözés (alagcsövezéssel kapcsolatban, természetes talajszürés, Németországban Elsasser-féle eljárásnak hívják). 2. Mesterséges szűrés (filtratió). 3. Üllepesztö meclenczékben való tisztítás vegyiszerek alkalmazásával vagy a nélkül. 4. Vegyiszerek alkalmazását kapcsolatban öntözéssel. 5. Mechanikailag ható és egyéb tisztítási módszerek. Dr. König J. tanár, a münsteri gazd. kémia kísérleti állomás főnöke, az egyes tisztítási módszerek értékére nézve beható tanulmányokat tett és azokból a következő következtetéseket vonta le, a melyeket érdekességük és fontosságukra való tekintettel jónak látok közölni: 1. A légeny tartalmú szerves szennyvizek legtökéletesebb tisztítása a földöntözés által érhető el. 2. A mesterséges talajszürés (filtratió) hatásában az öntözéshez legközelebb áll, azonban — egyforma nagyságú szűrési felületek mellett — távolról sem képes a filtratió ugyanazt az eredményt felmutatni, mint az öntözés, mert itt a tisztítás egyik kelléke, a növényzet hiányzik.