Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

77 kellene ezt a kérdést bírálni, nem pedig ugy felfogni, mintha a hatóság a talaj szűréssel a gyárakra elviselhetetlen terhet akarna róni. A költséges vegyi tisztítás igen is állandó teher, azért arra kellene a czukorgyárosoknak törekedni, hogy attól megmenekedjenek, a mit a hasznot hozó talaj szűréssel elérhetnek. De hogy számadatokkal is igazoljam az itt mondottakat, czélszerünek átom még a következőket előterjeszteni. A külföldi czukorgyárak leirásánál már kiemeltem, hogy azok, melyek a területet rétnek használják, háromszori kaszálást végezhetnek, a mi egy nem öntözött rétnél alig fordul elő, vagyis a harmadik kaszálást és az első és második kaszálás több termését kell az öntözés eredményeül tekintenünk. Azon czukorgyárak pedig, melyek szántóföldül használják a szűrő területet, nem tudták eléggé dicsérni a kitűnő terméseket. Számadatok felett nem rendelkezem, de hogy az igy van és másképen nem is lehet, ezt gazdának tovább magyarázni nem is kell. Tehát feltehetjük, ha valamely területet a szennyviz tisztítás czéljaira felhasználnak, ugy az ugyanannyit, ha nem többet jövedelmez, mint az előtt. Vagyis a terület jövedelmében csak növekedés állhatván elő, annak értéke a számitásból kimaradhat, mivel a területnek ily módon való használata nem hogy terhet, hanem előnyt hoz a gyárra. S igy csak a befektetési, fenntartási és üzem-költségek azok, melyeket a vegyi tisztitás, befektetési és üzem költségeivel kell összehasonlitani. Legczélszerübbnek tartom, valamely fennálló czukorgyárra a számadatokat egymással szembe állitani és abból a következtetést levonni. A roitzschi czukorgyár kémikáliákat nem alkalmaz, tehát tisztán talajszűréssel éri el a kitűnő eredményt a viztisztitásnál, miért is ezt fogom például felvenni. Szükségesnek látom azonban megemliteni, hogy a közlendő számadatok absolut becscsel nem birnak, inkább csak tájékozásul szolgálnak a kérdés megítélésénél. A roitzschi gyár naponkint (24 óra) 4000 mm. répát dolgozik fel. A diffusiós présvizek az Elsásser-féle eljárás szerint lesznek tisztitva. A tisztítandó vízmennyiség — Bazin és Rousean adatai szerint — 6800 hektolitert tesz ki. Ennek szűrésére 11 hektár kerekszámban = 19 k. hold szolgál. A roitzschi berendezési költségeket nem ismerem, de a mi viszonyaink közt nem is fognánk az ott foganatosított tulságig vitt planirozást keresztül vinnil azért oly összeget fogok az összehasonlítás alapjául elfogadni, a melylyel nálunk 19 kat. hold területet tényleg e czélra berendezni lehet. A selypi szűrő telepnél az alagcsövek 10 méter távolságra vannak elhelyezve ; az öntözési terület az esési viszonyoknak megfelelően töltésekkel tartányokra osztva és a nagyobb egyenetlenségek planiroztattak; a kiviteli költségek kat. holdankint közel 200 frtba kerültek. Azért elég bőven számitok, ha 200 frt egységárral veszem a berendezési költségeket; kerülne tehát a roitzschi szürőtelep berendezése 3800 frtba.