Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

A kísérleti eredmények összefoglalása és az azokból levont következtetések. A fentebbiekben közöltem a Németországban általában legjobbaknak elismert szennyviz tisztitási módszerek által elért eredményeket, hírneves szakférfiaknak ezekből levont következtetéseit és az egyes módszerekre vonatkozó véleményeket. Ezek alapján könnyen levonható volna már a tanulság, hogy vájjon hazai viszonyaink közt mely módszer szerint tisztíttassanak a czukorgyári szennyvizek. Mielőtt azonban tanulmányomból végconclusiómat levonnám : czélszerünek látom a fenntebb körülirt illetve közölt adatokat olyképen átdolgozva és csoportosítva újból közölni, hogy azokból a nem vegyész szakértő is tisztán láthasson és véleményt formálhasson magának. A vegyelemzési eredmények más-más szakértő által másképen állapitattak meg és közöltettek ugy, hogy átdolgozás nélkül azok könnyen csak hivatásos vegyész által hasonlíthatók össze. Így egyes elemzések az 1 liter vízben foglalt alkatrészeket milligrammokban, mások 100,000 sulyrészben közlik ; a megállapított alkatrészek tekintetében pedig a hány az elemzés, annyiféle. Azért véleményem szerint nem végzek felesleges munkát, ha ezen kimutatásokat ugy dolgozom át, hogy nemcsak összehasonlíthatók, hanem könynyen megérthetök is legyenek. Hogy valamely viz jóságát megítélhessük, első sorban tudnunk kell, mit értünk jó viz alatt, azaz milyen alkatrészeket és milyen mennyiségben tartalmazhat valamely víz, hogy az ivóvíznek használható legyen. Dr. König szerint egy liter jó ivóvíz tartalmazhat: 1. Szilárd maradékot 300—500 mgramm. 2. Calcium és magnesium oxidot . 100—200 3. Clort-t . . 4. Kénsavat 5. Légenysavat 6. A szerves anyagok oxydálására 20—35 30—100 10—30