Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

61 A vizsgáló-bizottság az 1881/82. évben az illető minisztériumokhoz benyújtott jelentésében a vizsgálat alá vett módszerek előnyeit és hátrányait kellőleg mérlegelve, a szakértők véleménye és saját tapasztalata alapján a kővetkezőket terjeszti elő : 1. A vizsgált módszerek egyikétől sem lehet absolut tisztitást, sem a nyers czukorgvárak szennyvizeinek kártalanná tételét várni. 2. Egy okszerűen kezelt és berendezett csörgedeztető vagy árasztó öntözés, a szennyviznek előleges s természetes rothadását (Abgähren) feltételezve. amint az a roitzschi és landsbergi czuk or gyáraknál Elsässer kultúrmérnök módszere szerint alkalmazva van aránylag leginkább ajánlható, amennyiben a szükséges földterületek rendelkezésre állanak, mivel egyszerű kezelés s a nem túlságos berendezési és csekély üzemköltségek mellett kedvező tisztitás éretik el. különösen a szerves chemiai anyagok tekintetében. Folytatólag a bizottság az egyébb (Knauer-Müller stb.) módszerek szerinti tisztitások eredményeiről referál s azt konstatálja, hogy azok jóság, berendezési olcsósága és kezelés egyszerűsége tekintetében mögötte maradnak a talaj szűrés eredményeinek. A bizottság által gyűjtött adatok felülbirálás végett kiadattak a berlini „Technische Deputation für Gewerbe "'-nek, mely ellenkező eredményre jutott. Ez ugyanis a Knauer-féle eljárásnak az Elsasser-féle talaj szűréssel szemben elsöbbéget nyújtott és ama véleményének adott kifejezést, hogy a Knauerféle eljárás azon alap, a melyen a viztisztás tökéletesbitésére törekedni kell. Az Elsasser-féle elj arasra vonatkozólag olyképen nyilatkozott, hogy tekintettel arra, hogy a czukorgyárak télen dolgoznak, mikor a vegetáció szünetel s igy az öntözendő területre vezetett szennyvizet nem dolgozhatván fel, a talaj csak szüröképen szerepel és a szennyvizek bizonyos alkotó részeit absorbeálja ugyan, de ez, noha a szennyvizben levő mikroorganismusok számát apasztja, mindazonáltal, mint a mikroskopikus vizsgálatok bizonyitják a szennyvizekben vegetáló mikroorganismusok fejlődése egyáltalában nem zavartatik és csak a számuk apad, minél fogva a lefolyó viz még mindig rothadásban van s tele van a legkülönbözőbb penészek és egyébb szerves lények csiráival. Az eljárás általános behozatala által a czukorgyárak közelében nagyobb öntözött területek létesülnének, melyeken egészségügyi szempontból nem közömbös erjedési és rothadási folyamatok állandósittatnak, miért is az Elsasser-féle eljárás olcsósága daczára is nem ajánlható. A királyi műszaki deputáczió további véleményét ismertetni feleslegesnek tartom, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy véleménye ellenére a Knauer-féle módszer nem vált be, ellenben az Elsasser-féle talajszürés évről-évre nagyobb tért hódított s ma már nemcsak a hatóság követeli, de maguk a czukorgyárosok is ott, a hol a helyi viszonyok megengedik, ezt alkalmazzák.