Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

58 Ha az A medenrze iszappal megtelt, ugy а В medenczébe vezettetik a szennyviz, innen azután a víz csak az A medencze iszapja felett talál tovább folyást. Ez az eljárás ép megforditottja annak, melyet más gyáraknál találunk, de nem is lehet az előnyös hatású a tisztított vizre, ha az iszappal telt medenczén kénytelen keresztül folyni, mert ily medenczékben annak tartalma többnyire az iszap között található répaszeletek, répamaradványok stb. eféle anyagoktól rothadásban van. Véleményem szerint ez az eljárás nem helyeselhető s igy a viztisztitás eredménye sem lehet kielégitö, de mivel a gyári igazgató állítása szerint 8 év óta panasz nem merült fel (a mióta géppel keverik a meszet a vizhez), azért a gyár az eljárást megfelelőnek tartja; valószinünek tartom, hogy a sokkal szigorúbb porosz hatóságok nem elégednének meg az ily módoni viztisztitással. Még az utolsó (C) medencze kifolyási pontjának (a) elrendezését akarom ismertetni. Tudvalevőleg a gyári vizeket magukba fogadó patakok mentén fekvő községek lakossága viz szennyezését, annak barna szinén és az azon úszkáló -—- a fehérnyéböl keletkező — fehér habon ismerik meg. A képződő fehér hab visszatartására — s igy az alsóbb községeknek a panaszok alapjául szolgáló bizonyiték elvonására — a gyár olyképen járt el, hogy а С medenczében képződő fehér habot az a nyilason alkalmazott deszkával visszatartja, kényszerítve a vizet a deszka által képezett kis nyiláson lefolyni (lásd a részletrajzot). A medenczék az üzem alatt nem tisztittatnak, évenként átlag 30.000 m

3 iszap szokott lenni. A condens-vizek hűtőkészüléken lehüttetnek s a gyárban ismét felhasználtatnak. Az osmose viz befözetik.