Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

43 A Fölsche-féle medenczék működése kifogástalan, kezelésük könnyű, kiürítésük úgyszólván semmi munkát sem okoz. Egy ember kezeli az egész telepet. A viz, mely a medenczékböl a Saale-ba eresztetik, kissé zavaros, ebből azt lehet következtetni, hogy még csekély mennyiségű iszapot tartalmaz a viz, a miből a tisztitás elégtelenségére lehet következtetni. Véleményem szerint ennek okát abban kell keresnünk, hogy a medenczék a viz mennyiségéhez képest kicsinyek. Mert egy medencze úgyszólván mindig ki van kapcsolva tisztitás végett s igy csak 4 medencze működik, a melyeken a viz oly gyorsan keresztül folyik, hogy nincsen elég ideje iszapjának lerakására. Megfelelő számú és nagyságú Fölsche-féle medenczével véleményem szerint sikeresen lehet a szennyvizet tisztitani. A trothai czukorgyár azon okból, hogy mivel a vizbő Saale folyóba a hatóság a viznek ily állapotban való visszavezetését megengedi, magasabb fokú tisztitásra nem is törekszik. 9. Az irxlebeni czukorgyár, (Poroszország Szász tartományában.) A gyár hatósági intézkedés folytán eddig igen sok és költséges kísérletet tett a szennyvíz tisztítása czéljából, s azt lehet mondani, hogy kísérleteit még most sem fejezte be. S hogy ennek leírását mégis felvettem jelentésemben, abban találja indokolását, hogy hazai czukorgyárosaink minél több példát lássanak arra nézve, hogy a németországi czukorgyárak a szennyvíz tisztitásra mennyi áldozatot hoztak már eddig s hogy ehhez képest a magyar gyárosok — egy-kettő kivételével -— úgyszólván semmit sem tettek s még a hatósági intézkedések ellen már eddig is feljajdultak ; továbbá az irxlebeni gyárnak ülepesztö medenczéi az eddig látottaktól eltérők s igen czélszerüen alkalmazhatók ott, hol kevés hely áll rendelkezésre. A szennyviztisztitásra jelenleg alkalmazásba vett módszer leirása előtt szükségesnek látom megemliteni, miszerint a gyár 30,000 márka (18,000 frt) költséggel berendezte a Knauer-féle eljárást, a mely azonban, -mint másutt is, itt sem vált be. Azután próbát tett a Müller—Nansen-féle eljárással ; de mivel a szennyvizeket befogadó patak a gyártól nagyobb távolságban van, azért a vizek alkaliságukat elveszítették és megfeketültek. (A Nansen-Müller-féle präparat évenként 2000 márkába került.) Az 1893/4 évben próbát tett a Liesenberg-féle eljárással (lásd a querfurti Vereins-Zuckerfabrik-ot.) A kemikáliák évenként 800 márkába kerültek ; de mivel ezt sem találta megfelelőnek s a gyárigazgató saját kutatásai alapján egy uj szerrel jobb eredményt tudott elérni, azért jelenleg a következőkben 6*