Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

32 A dif'fuseurök kiürítése előtt lefolyásra jutó viz a 6

1 jelölt rostélyon keresztül jut az f csatornába, a hol a többi diffusiós vizekkel egyesülve kerül tisztitás alá (1. a répaszeletfogó rajzát). A diffuseurök kiüritése és öblögetése által nyert nagyobb mennyiségű viz a szeletekkel együtt első sorban az a betűvel jelölt szelet-gödörbe folyik és a szelet-elevator hátulsó részén alkalmazott rostélyon áthatol. Számos esetben már ez a viz vezettetik az ülepesztö medenczébe, a hol erjedést és rothadást idéz elö, mert ez a viz még rendkivül nagy mennyiségben tartalmaz répaszeleteket és répafoszlányokat. Ezeknek a tisztitás előtt való visszatartására szerkesztett a gyár igazgatója egy szeletfogót (b), mely a rostélyszekrénynyel (c) kapcsolatban úgyszólván az összes szilárd alkatrészeket eltávolitja a vizböl. Ugyanis az összes diffusiós-* és présvizek, a mint az elevátor rostélyon keresztül hatolnak, a szeletfogó közép részébe (d) folyik, abban az (e) levezető csövek magasságáig felemelkedve, ezeken keresztül jutnak az f közös levezető csatornába. A szeletek a d középrészben visszamaradnak, mert a viz az S-S rostélyokon át nyomás nélkül jut keresztül, a mennyiben az e csövek elhelyezése folytán a szekrény két külső részében a viz közel oly magasan áll, mint a középrészben. A visszamaradt szeletek mennyiségéhez képest a leeresztő szelep (ventil) f időről-időre megnyittatik és a szilárd részek a ferde lej tön a b

l rostélyra csúsznak és azon visszatartatnak, a viz ellenben a már fentebb megjelölt csatornába jut (f). A rostélyon visszamaradt szeletek a készüléket kezelő munkás által a szeletgödörbe dobatnak s igy újból a présbe jutnak. Hogy mily nagy mértékben szennyeztetik a viz a szeletek és répafoszlányok által, az legjobban igazolható, a diffusiós és présvizböl naponkint ily módon eltávolitott szeletmennyiség által, mely az utolsó három évi campagne alatt átlagban naponként 75 métermázsát tett ki. A szeletekből megszabadított viz ezután" egy 500 mm. széles és 400 mm. mély csatornába (f) jut, a hol első sorban vasclorürrel (1'375 fajsúly) olyképen kevertetik, hogy a folytonos hozzáfolyás óránként 3 liter legyen, ez egy üvegszivornyával történik, melynek hosszabb csövébe egy darab — szorítóval ellátott — gummicsö van beiktatva. A vas által valamennyi kénvegyület lecsapódik, ez által a káros kénhydrát képződésének eleje vétetik. Ezután 40 méter távolságban a Fölsche-féle automáttal (1. a trothai gyár leirását) (h) perczenkint 2V> liter mésztej (sűrűsége: 20» Beaumé) lesz, a vizhez keverve, mely a szennyvizeknek további tisztítását eszközli.