Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)
A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése
17 vegyszerek az iszappal lerakódnak és többnyire a vizzel nem jutnak többé érintkezésbe. A feltalálók rendszerüknek egyik előnyéül azt is kiemelik, hogy a tisztítás zárt térben történik, tehát községek, városok közepén is alkalmazható annyival is inkább, mivel a vaacum szivattyú által a hengerből szivattyúzott bűzös gázok a kürtön keresztül elvezethetők, vagy elégethetők. Ezen elönynyel szemben azonban az a hátrány áll elő, hogy a rothadó gázokkal minden esetre az élenynek is egy része eltávolittatik, pedig az már fentebb említtetett, hogy az éleny hozzávezetés által a rothadó szennyvizek kártalanná tehetők s így a gázok elvezetése nem mondható az eljárás előnyéül. Mint már a bevezetésben is emiitettem, a rendszer föelönye a kevés helyszükséglet. Például felhozhatom, hogy feltalálók állitása szerint a berhni városi fekaliák tisztitására szükséges telep egy hektárnyi területen elfér. Ugyan azon szennyvíznek talajszüréssel való tisztitására körülbelül 6000 hektár kellene. Végül még megemlítem, hogy nem volt módomban ezen rendszer alkalmazását czukorgyáraknál tanulmányozhatni, noha több németországi gyárban már alkalmazásban van, de mivel a potsdami városi fekaliák ily módon tisztittatnak, azért az ott tapasztaltakról alább fogok megemlékezni. A rosslai czukorgyár már évek óta ezen rendszer szerint tisztítja szennyvizeit. A berendezési költségekre nézve Rothe ur szívességéből a következő adatokat közölhetem. Naponkinti 2250 mm. répa feldolgozása mellett a berendezés körülbelül 7000 frtba került, feltéve, hogy a gyárépületben elhelyezhetők a gép részek, s hogy külön légszivattyú nem kell s végül, hogy a berendezés üzembe tartásához szükséges erő a gyár által szolgáltatik. 3
