Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A folyók kisvizi medrének szabályozása. Irta Girardon H. a Rhone-szabályozó kirendeltség főmérnöke. Fordította Bogdánfy Ödön kir. mérnök

187 történt, hogy az alacsony vizeket kis, ennélfogva szük mederbe szorítsuk, mely teljességgel elégtelen az árvizek levezetésére. És ha a munkálatok mögött képződő alluvium nivója nem elég alacsony, hogy a nagyvizek fölötte szabadon szétterülhessenek, akkor az árhullámok magassága, az árvizek hevessége gyorsan növekednék és a munkálatok fentartása egyszerre megnehezülne s a birtok biztonsága, mely a munkálatok eredménye volt, szintén veszélyben forogna. A folyótól elhódított területeket tehát elég alacsony nívón kell tartani, hogy minden jelentékenyebb'árvíz elboríthassa őket. Egyébként e körülmény. miután e földek elmosatás ellen biztosítvák, — nem akadályozza, hogy értékük igen jelentékeny ne legyen. A területek a folyó felé hajló müvek között képződvén, szintén esést nyernek a folyó felé és midőn a víz elborítja őket, nem tartózkodik sokáig fölöttük és termékeny iszapot hagy hátra, bőven kárpótolva az okozott veszteségeket. Különben a tapasztalat a Rhone on is a következőket mutatta: a folyás alsó szakaszán az árvizek ellen több század óta védőtöltések vannak, melyek biztosítják az elzárt területeket a víz megtámadása ellen ; e töltések között alluvium képződött, melyet a víz igen gyakran áraszt el s mégis e kedvezőtlen körülmény daczára is oly értéket nyert, mely gyakran fölötte van a szomszédos, árvizektől ment területekénél. Hogy meddig fog a kettős értékemelkedés fokozódni, mely a munkálatok folytán egyrészt a már meglévő nagy kiterjedésű birtokok biztosításából, másrészt a majdnem ép oly nagy uj földek képződéséből keletkezik: azt nagyon nehéz előre megjósolni s még nehezebb kiszámítani; az első érték meghatározása kényes dolog, a második értéket az újonnan alakult földek összes becse képviseli. És ha még megjegyezzük, hogy a munkálatok által egyik, vagy másik módon nyert területek több mint 300 km. hosszúságra terjednek és több ezer hektárt foglalnak el: úgy megérthető, hogy a teljes értéktöbblet mily jelentékeny és hogy felér magával a munkálatok költségével. 5. §. Költségek. Az 1878. máj. 13-iki törvény által előirányzott költségek 45 millióra emelkednek, beleértve a szabályozási munkálatokon kivül bizonyos járulékos és a vezérér megjavításához nem tartozó építkezéseket is. A jelenlegi összes munkálatok költsége az elötervezetben 39,500.000 frankot tesz ki. Ma már biztosak lehetünk, hogy a szabályozás az előirányzat keretét nem fogja túllépni. Ha a teljes összegből, melyet épen említettünk, levonjuk azon munkálatokat, melyek nem tartoznak szorosan a szabályozáshoz, marad a jelenlegi szabályozásra 36,900.000 frank, vagyis azon 324 km.-re elosztva, melyre a munkálatok kiterjednek, a kilometrikus költség 114.000 frankot tesz ki és 24*