Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A folyók kisvizi medrének szabályozása. Irta Girardon H. a Rhone-szabályozó kirendeltség főmérnöke. Fordította Bogdánfy Ödön kir. mérnök

183 1879-ben e magasság volt 0-67 m. 1880-ban „ „ „ 0-60 „ 1881-ben „ „ „ 0-53 „ 1882 „ „ я „ 0-35 „ 1883 ban a hajózás nem szünetelt, 1884-ben megakadt ugyan, de csakis akkor, midőn a víz elérte a kisvíz magasságát. 1884 kivételesen alacsony vizű esztendő volt, mikor is a víz először szállott a kisvíz alá, mióta a Rhöne-on észlelések történnek. A hajózást egészen e kivételesen alacsony nivóig lehetett folytatni; ugyanis 1884-ben a kisvízi mélység 0*90 m. volt, míg 1874-ben 0*40 m. E 0*40 m.-es minimum mellett, midőn a víz 0*80 m. magas volt, a mélység 1*05 m.-re emelkedett és azon hajók, melyek még 0'85 m. bemerülés mellett mozoghattak, kénytelenek voltak már megállani; míg 1884-ben 0'90—0*95 m. mélység mellett még átmehettek. Ilyformán a hajózásra a nyereség sokkal jelentékenyebb volt, mint a mit a mélység növekedése mutat, mert bár a küszöbök fölött csak 0'50 m.-rel emelkedett a mélység, a víz nívója, mely a hajózást megállította, 0"80 m.-re sülyeclt. Ez abból magyarázható, — mint föntebb mondottuk, — hogy a vezérér iránya most jobban követhető a mélyebb küszöbök fölött és igy a rendelkezésre álló mélység jobban kihasználható. Az 1884—85-iki tél óta a kisvízi veszteglés majdnem teljesen megszűnt és az utolsó 9 esztendőben ez okból összesen 8 napig tartott a szünet; meg kell jegyeznünk, hogy bár e veszteglés kivételesen alacsony viznél történt, mégsem a mélység megkisebbedésében találta föokát; a hajózás nem szűnt meg teljesen e 9 nap alatt sem és néhány hajó folytathatta útját; de e szünet az 1890—91-ik év telének jégzajlásakor állott elő és azt kiváltkép a nagy hideg okozta, mely a kötélzetet megfagyasztotta és igen nehézzé, fáradtságossá tette a hajózást anélkül, hogy annak fentartását valami nagyobb érdek követelte volna, mert a többi hajózó utak el voltak zárva és a lyoni kikötőbe juthatás lehetetlenné vált. Az 1871—77-iki időszakban a munkálatok előtt 497 veszteglési nap volt, vagyis átlag 71 nap évenkint, 111 nap 1871-ben, 102 nap 1872-ben és 145 nap 1874-ben. A munkálatok első időszakában, mely 1878-tól 1884 végéig terjedt, 171 veszteglési nap volt, vagyis évenkint 24. Ha a hajózás már a kisvíz fölötti 0'80 m. magasságnál megszűnt volna, mint a munkálatok előtt, akkor 375 veszteglési nap lett volna, vagyis évenkint 55. 1884-ben, mikor a víz kivételesen alacsonyra szállt le, 44 veszteglési nap volt és az előbbi esetet föltételezve 145 lett volna, mint 1874-ben. 1884 végétől összesen 23 nap veszteglés volt, vagyis évenként átlag 3 nap ; lett volna pedig 76 nap, ha a kisvíz fölötti 0*80 m. vízszinnél a a hajózás megállott volna; 1890-ben 112 és 1891-ben 107 nap, tehát e két évre összesen 219 nap lett volna, míg valójában csak 8 volt.