Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)
A folyók kisvizi medrének szabályozása. Irta Girardon H. a Rhone-szabályozó kirendeltség főmérnöke. Fordította Bogdánfy Ödön kir. mérnök
т. A TÍZ és hordalék mozgása a változó medrii folyókban. A változó medrii folyók völgyének talaja rendesen régi, vastag alluvium. E folyók természetes állapotukban ide-oda kóborolnak az ártéren a völgy egyik szélétől a másikhoz helyezgetvén át medrüket. Minden nevezetesebb árvíz uj hordalékot hoz magával, mely részint a mellékfolyóktól, részint a föfolyó ágyából és partjaiból származik. Midőn a víz leapad, az elöntött sikság felbukkan keresztülszelve egész sereg mellékfolyástól, melyek között a vízhozomány megoszlik s melyeket egymástól nagy kitérjedesü homok- és kavicstérségek választanak el. E területek rendesen nem alkalmasok a müvelésre, és ha néhány évig fenmaradnak, cserjék, néha fák nőnek rajtuk ; de alakjuk folyton változik és fenmaradásuk rövid idejű ; későbbi árvizek némelykor megnagyobbíthatják, ele leggyakrabban elmossák őket, hogy aztán megint újra alkossák. Nagy vízfolyásoknál a mellékágak jelentékeny területet foglalhatnak el; a hegyek lábától kezdve az árvízi meder egész kiterjedésében bárhol keletkezhetnek és gyakran több kilométer szélességben húzódnak. Néha épen ellenkezőleg, a meder zárt; a völgyet határoló hegyek egymáshoz közelednek és a víz keskeny és mély szorosban folyik, mint a minő pl. a hires Kazán-szoros a Dunán és kisebb arányokban a Rhone szorulata Pierre-Chátel-nél és St.-Alban-nál. Máskor anélkül, . hogy a partok közelednének egymáshoz, a völgyön keresztül sziklapad húzódik közel a víz szine alatt, gyakran kinyúló szirtekkel sellöket alkotva, mint a minők a Strudel és Vaskapu a Dunán és a Sault-vízesés a Rhöne-on. E szorosok a hegyek között, vagy a sellők a sziklazárok fölött nemcsak a folyó helyszínrajzának, hanem hosszanti metszetének is jelentős pontjai. A szük és mély szorulatokban nagy vizeknél az esés igen jelentékeny, mig kis vizeknél néha alig érezhető ; ilyformán a kisvizek hosszanti metszete vízszintes, vagy közel vízszintes lépcsőfokot mutat, melyet erős esés előz meg és követ. A sellöknek megfelelőleg a kisvizek a sziklaküszöbön hirtelen bukással zuhannak alá, mig föllebb enyhe esésű folyószakasz található ; e két jellegzö esésváltozás fölött és alatt a folyó normális esésű.