Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A belga, német- és bajorországi városok vízvezetéke és csatornázása. Jelentés Farkass Kálmán kir. főmérnök külföldi tanulmány-útjáról

117 lati viz is mesterséges szürcs által oly állapotba hozandó, hogy az ivás közben a lakosságra veszélyes ne legyen. Ezen kívánalom tartatik szem előtt a jelenleg tervezett bruxellesi használati vízvezetéknél is, hol a használati vízre nézve a mesterséges szűrés a hygiénia összes követelményeinek megfelelőleg van tervezve. Következik ebből továbbá még az is, hogy a kétféle vízellátás rendszerint költségesebb is, mint az egységes, nem számítva még a kezelési nehézségeket és vízdíjak kivetésének bonyolult módját. A mi a szállított viz mennyiségét illeti, arra nézve a legnagyobb eltérések tapasztalhatók, mert a városok lakosságának szokásai, igényei, műveltségi állapota, de különösen a vizleadás módja nagyon befolyásolják az elhasznált viz mennyiségét. Úgy, hogy pl. Berlinben, hol a vizleadás majdnem kizárólag vízmérő közvetítésével történik, fejenkint és naponkint csak 65 liter viz fogy el, Zürichben, hol csak a házak 25

0Va bir vízmérővel, a fogyasztás már több mint 200 liter, Budapesten pedig, hol csak nagyobb gyártelepeknél van vízmérő, több mint 250 liter fogyasztanak átlag naponkint és fejenkint; azaz a budapesti fogyasztása berlinihez képest aránylag négyszeres. Mindez azonban még igen mérsékeltnek mondható az amerikai viszonyokhoz képest, hol a városokban a fogyasztás 300 és 600 liter között változik fejenkint és naponkint. Látható ebből, hogy a tervező mérnöknek vajmi bajos az építendő mü méretezése, mert a legritkább esetekben lehet a vízfogyasztás mértékét előre megállapítani. Általánosságban észlelhető, hogy a városi vízmüvek rendszerint kicsire terveztetnek és már jóval előbb kénytelenek a városok a megnagyobbitásokat és kibővítéseket eszközölni, semmint a meglévő müvek kiépítésére felvett kölcsönök törlesztve lennének. Németországban már minden fő- és nagyobb vidéki városban a vízvezetékeket kibővítették vagy azok megnagyobbitását tervezik, minek a fejenkinti fogyasztás nagyságán kivül különösen a középnagyságú városok igen nagy lakosságszaporulata az oka. De ehhez még azon körülmény is hozzájárul, hogy különösen a talajvizekre alapított vízmüveknél a vízszállítási képesség sok esetben az előre kiszámított mennyiségnek nagyon mögötte marad, úgy, hogy ilyen vízmüvek szállítási képességére vonatkozó adatokat csak a legnagyobb óvatossággal lehet elfogadni és csak hosszú ideig tartó szakadatlan próbaszivattyúzás nyújthat határozott adatokat. A viz minőségét illetőleg a követelmények fokozottabbak, mint annakelötte. Városok és községek vizzeli ellátására első sorban a forrásvíz, másodsorban a talajvíz és csak harmadsorban, az esetben, ha ezen két szárm azással bíró viz hiánya minden kétségen kivül megállapittatott, van helye annak, hogy felületi vizek, patakok, folyók vagy nyílt tavak vize használtassék fel e czélra. Megkívántatik továbbá, hogy a bevezetendő viznek minősége úgy chémiai, mint bakterológiai szempontból szigorú vizsgálat alá vétessék. Chemiai szempontból való vizsgálatra nézve a nézetek ujabb időben némileg megváltoztak, mert addig, míg azelőtt az ásványi alkatrészekre is bizonyos