Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Szalay Dezső kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

55 ezen eredmény fényesnek mondható. Annyival is inkább, mert itt, midőn az öntözés eredményéről van szó, nem szabad annak megítélésénél, ugyanazon szempontból kindulni, mint más egyedül a gazdaság czéljaira szolgáló öntözésnél, mert hisz itt a csatornavíznek öntözésre való felhasználása tulaj donképen csak másodrendű szerepet játszik. Az öntözés berendezésének első éveiben úgyszólván kizárólag házi kezelés alatt történt a gazdálkodás, mert nem igen akadt az öntözött területre bérlő, legfőképp azon oknál fogva, mert az iránt merültek fel alapos aggályok, hogy csupa előítéletből nem fog a terményekre vevő akadni. Ala ezen nehézség le van küzdve s a fridrikenhofi gazdaság bérlőnek van már kiadva. Jelenleg legnagyobb részt kertészeti czélokra lesznek az öntözött területek kibérelve és ezért évenkint és hektáronkint 120 o. é. forint fizettetik. Egyébként О С

J konstatálható az, miszerint az öntözés eredményei mindinkább bizalmat keltenek a nagyközönség körében, úgy annyira, hogy már kisbirtokosok is kezdik a vizet öntözésre felhasználni, bár még egyelőre csakis a rétek termésének biztosítása és fokozása czéljából. Legyen itt még megemlítve, hogy a Berlin mellett elért kedvező eredmények után legújabban Boroszló város csatornavize jórészt szinte öntözés utján lesz felhasználva. Budapest környékén elterülő nagykiterjedésű homokos területek kiválóan alkalmasak a város csatornavizének öntözés utján való értékesítésére, mi azonban hasonlókép mint Berlin mellett, csakis a csatornavíznek emelése által lenne foganatosítható s bizton remélhető, hogy a termésbeli eredmény hazánk éghajlati viszonyai mellett sokkal kedvezőbb lenne, mint Berlin mellett; legfőkép, ha figyelembe vesszük azt, hogy nálunk a Berlinben alkalmazott utczai sárfogók nem léteznek s az utczáknak is nagyobbrésze kövezett, nem pedig mint Berlinben asphalt, kétségkívül jobb vizre számíthatunk. Másrészt az öntözés berendezésének költsége, minden valószínűség szerint, jóval kisebb lenne mint Berlinben, mert nem lenne a föld kisajátítása oly költséges, nem lenne szükség oly hosszú vezetékre a várostól az öntözésre való felhasználási helyig, az öntözés részletberendezése is sokkal kisebb költséggel lenne foganatosítható, mindehhez jön azon körülmény, hogy azon magasság, melyre a csatornavíz emelendő lenne, sokkal kedvezőbb, mint Berlinbe. Mert mig ennél 22 méterre kell állandóan a csatornavizet emelni, Budapest környékén könnyű találni oly területet, melyekre 10—15 méter emelési magassággal a viz reávezethető s igy az állandó üzemköltség jelentékenyen kisebb.