Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Szalay Dezső kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

Lecsapolás tekintetéből az öntözés első éveiben sok liiáii}^ mutatkozott s csakhamar belátták, hogy nyilt árokkal az átbocsájtó talaj daczára sem sikerül az, miért is az egész terület alagcsövezve lett, az alagcsőrendszerek szivóvonalai a legnagyobb esés irányában lettek fektetve és egymástól 7-00 méter távolságra helyezve, úgy hogy már most a lecsapolás iránt támasztható igények is ki vannak elégítve és legfeljebb egyes kisebb elzárt medenczékben látni az elnedvesedés nyomait a sásos jellegű növényzeten. Az alagcső-viz befogadására szolgáló nyilt árkok létesitése és fentartása eleinte költséges volt, mert a laza talajhoz képest meredek rézsüvei kiásott árkok sok helyen becsúsztak. Ennek elhárítására az árkok rézsűje fűzfadugványokkal lett beültetve, de minthogy ennek segélyével sem volt több helyen az árok szelvénye fentartható, 0.50 méter magasságig fonást alkalmaztak. Az alagcsővizeket levezető árkokban kristálytiszta viz csörgedezett, azt látva, egyáltalában nem lehet annak eredetére következtetni, úgy, hogy ezen viznek a Havelba vezetése minden aggodalom nélkül történhet. Szóval a látott eredményekből Ítélve, Berlin város csatornavizének öntözésre felhasználása által elért eredmény teljesen kielégítőnek mondható és az eredmény kétségkívül évről-évre jobb fog lenni, mert hogy az ma bizonyos növények termelésénél nem teljesen kielégítő, annak legfőbb oka az, hogy a csatornalé nincs az öntözés czéljára kellően felhígított állapotban. De ezen hiány, illetve hátrány a vízvezeték kiterjedtebb használatával s legfőképen árnyékszékeknél a closet behozatalával s általában nagyvárosokban a fokozott igények következtében beálló nagy vízfogyasztás által lassan el fog tűnni. Másrészt az öntözés következtében a talaj minősége is évről-évre kétségkívül javulni fog és e körülmény a várható évi termés kedvezőbb eredményének főtényezője fog lenni. Az öntözés berendezésének költsége a műréteknél 216 frtot, a kerti vetemények öntözésére berendezetteknél 240 frt összeget tett ki hektáronkint. Említve volt az öntözés eredményeképen, hogy a műrétek évenkint 6-szor lesznek kaszálva és átlag egy route hat kaszálás után 1 métermázsát, vagyis hektáronkint 1600 métermázsa zöldtakarmányt ad, minthogy pedig ennek métermázsája a hely szinén a takarmány-szükséglet szerint 30—50 fillérrel lesz áruba bocsájtva, a hektáronkint elért nyersbevétel 640 márka, illetőleg 384 o. é. frt. Ez oly eredmény, mely az osdorfi talajhoz mérve, a legvérmesebb reményeket is kielégítheti és az ottani viszonyok között