Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Jancsó Jenő kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

látott, inig a régi Ilmenau-meder elzárásától Haue községig emelt védgáthoz szükséges föld, munka pályán és gőzerővel szállittatott. Maguk az árvizgátak nagy elővigyázattal készültek, a gyep, a létesítendő töltés helyéről mindenekelőtt lehántatott és gyeptéglák alakjában félretétetett, továbbá a föld felásatott, gyökerek stb. eltávolíttattak. A töltés teste rétegenként készült, belső magnak, a laza homokos földrészek felhasználtattak, mig a töltés külseje csakis jó földdel burkoltatott, a rézsűk gyeptéglákkal boríttattak, ezek pedig jól leverettek és porhanyós földdel boríttattak. A téli árvizgátnál a külső rézsii 0-6 méter vastagon jó termőfölddel burkoltatott, a mennyire ez egyáltalán lehetséges volt, ezen réteg átbocsájtó talajnál körülbelő 1 1 méter mélyre bocsáttatott a talajba, hogy a szivárgás lehetőleg megakadályoztassék. A hajózás érdekében rakodó helyek lettek az Ilmenau-csatornán olykép előállítva, hogy a csatorna melletti hullámtereken arra alkalmas helyen 7 méter széles kivágások eszközöltettek — mivel az ott közlekedő hajók átlag 5 méter szélesek — és oly hosszban, hogy egynehány hajó egymás alatt elférhessen a nélkül, hogy ez által a csatorna szelvénye szűkittetnék. Ezenkívül Tönnhausennél van egy 60 méter hosszú és 35 m. széles kikötőhely, hajóépítő teleppel kapcsolatban. A rakodó és kikötő helyeknél a csatornák oldalfalai majdnem függélyesek és ezek úgy a bedőlés, valamint rongálások ellen, karózással és fonással vannak megvédve. A belvízi hajózás czéljaira, Falirenholznál és Lassrönnenél 6 méter széles hajózó zsilipek vannak az Ilmenau-csatorna téli védőgátjába beépítve. A Neetze, valamint az Ilmenau-csatorna által átszelt területek belvizeinek levezetése, czélszerüen vonatozott belvizárkok ásása, valamint régi árkok tisztítása által eszközöltetett olykép, hogy a Neetze csatorna baloldali vizei, a balparti nyári gátban elhelyezett 2 drb 0*3 méter átmérőjű, önműködő záróajtóval ellátott cementcső, valamint egy — az árvizek felhatolása ellen — faajtóval ellátott áteresz segélyével folynak a csatornába. Az Ilmenau-csatorna balparti belvizei hasonlókép vezettetnek le ; a lecsapoló csatornák átlag 4 m. szélesek és ezek vizeinek levezetésére összesen 3 önműködő rekeszkapuval ellátott belvizzsilip van a nyári gátba beépítve és pedig a felső a Roddau gátnál, a középső Fahrenholznál, a legalsó pedig Nettelbergnél. Az övcsatorna jobbpartján levő belvizek levezetése szintén régi árkok felhasználásával, valamint uj árkok ásásával eszközöltetett, mely czélból a meglevő gátakba arra alkalmas helyeken, szilárd с/ О fJ szerkezetű kőzsilipek és áteresztők építtettek.