Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)
Jancsó Jenő kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése
39 több vizér szolgált, melyek közül terjedelmére legfontosabb a Marschwetter, a Bruchwetter és az Ilau vízfolyások. A Marschwetter Radegasttól délre ered s Wendewisch és Hittbergen helységek érintésével szakad egy tószerü kiszélesedésbe, mig végre a Rohr-Seebe ömlik, mely utóbbi tó a Neetze vizét is magába fogadja; hossza mintegy 10 kilométer. A Bruchwetter vizfolyás Bleckede mellett veszi eredetét és Jürgenstorf helység érintésével, e helységtől mintegy 5 kilométer távolságban ömlik a Neetze folyóba és evvel egyesülve szakad a Rohr-Seebe, hossza mintegy 19 kilométer. Yégül az Ilau vizfolyás Echemtől északra ered és halad az Otter-Seeig, ezen szakasz tulajdonképpen Scheidegraben (árok) név alatt szerepel, mig a tulajdonképpeni Ilau az Otter-Seeből indul ki és mintegy a Scheidegraben folytatását képezi, mig végre Tönnhausen alatt az Ilmenau folyóba szakad. Hossza mintegy 20 km. Ezen vizfolyásokon kivül még számos kisebb-nagyobb belvizárok létezik, közöttük a legnagyobb a Hörstengraben. Valamennyi felemiitett vizfolyás, elhanyagolt állapota és szabályozatlan volta miatt már 2'A század óta adott okot panaszokra és történtek is egyes kisebb helyi érdekű szabályozások, mint pl. a Neetze folyónak részleges szabályozása, mely czélból az érdekelt birtokosok mintegy 70 évvel ezelőtt Walmsworthtól Barumig egy csatornát is ástak, azonban ezen részleges javitás nem használt sokat, mivel az alsó befogadó vizfolyás nem javittatván, a felsőnek szabályozása sem sikerülhetett tökéletesen, sőt még az alsóbb fekvésű területek helyzete is súlyosbbittatott ezen munkálat által, mert most már a felső vizek gyorsabban futottak le a lapályba és ezt gyorsabban öntötték el, mint azelőtt. Továbbá léteztek már a tervbe vett szabályozás előtt, a vizeknek kártételei ellen emelt védtöltések. Ilyen pl. az Elba folyam balpartján végig húzódó téli árvizgát, mely a lapályt az Elba árvizei ellen megvédi. Miután azonban az Ilmenau folyó, - - ezen most felemiitett téligát, valamint a később épitett Elba balparti szárny gát között — szabadon torkolt az utóbb emiitett folyamba, úgy az Elba árvizei az Ilmenauba hatolva az árterületre jutottak és annak egy nagy részét nemcsak hogy elöntötték, hanem még a belvizek lefolyását is akadályozták. Ezenkivül léteztek még más árvizgátak, valamint a nyári árvizek ellen felépített gátak is, milyen pl. az Ilmenau és Ilau vizfolyások közötti stb. A létezett vizibajok megszüntetésére több alkalommal készültek tervezetek, a melyek azonban nem kerültek kivitel alá, mig nem végre Hess A. épitészeti tanácsos terve fogadtatott el az érdekeltek által, a mely azután végre is hajtatott .
